Orbán a csüggedőknek is üzent

A kormányfő szerint ma az egész világ tudja és elismeri, hogy a magyarok forradalmával és szabadságharcával az egész világ lett jobb.

Orbán Viktor ezt az október 23-i állami ünnepségen, a budapesti Kossuth téren tartott szónoklatában mondta, hangsúlyozva, hogy 1956 magyar hősei adtak erőt négy évtizeddel később, a rendszerváltáskor a szovjetek kiszorításához, a szocialista munkáspárt földre döntéséhez és a szögesdrót akadályok megsemmisítéséhez.

Október 23-a minden évben emlékeztet minket, hogy az 1956-os forradalmat leverők törekvései nem tűntek el a magyar közéletből – mondta. Elég, ha 2006 októberére gondolunk: lovasroham, könnygáz, majd a brutalitásban élen járók kitüntetése – fogalmazott a kormányfő. "Jó, ha ezt észben tartjuk". 

A miniszterelnök a szocializmus bukása és a nyugati világgazdaság 2008-as válsága között párhuzamot vonva azt mondta: azért rendült meg mindkettő, mert egyik sem az igazság útján járt.

A magyar kormány elfogadja az európai együttműködés mindenkire érvényes szabályait, de azt nem, hogy valamilyen "kifinomult módszerrel" idegenek kormányozzák a magyarokat – jelentette ki Orbán. A miniszterelnök közölte azt is, hogy az európai kultúrnemzetek közös erkölcsi mércéjét Magyarország elfogadja, a kettős mércét viszont nem. Az Európai Unió egyetlen intézménye sem bánhat tiszteletlenül a magyarokkal – hangsúlyozta.

A kormányfő szerint ez a nap arra emlékeztet, hogy "annyira élünk csak, amennyire Magyarország él". Felsorolta a 2010 óta eltelt időszak kormányzati eredményeit, majd a "csüggedőknek" és a "reményvesztetteknek" azt üzente: 1956 legnagyszerűbb leckéje az volt, hogy a forradalmat javarészben munkások, az akkori bérből és fizetésből élők csinálták, akik nem törődtek bele a kilátástalanságba.

Ha csak feleannyi hitünk lesz, mint nekik volt, akkor hegyeket tudunk megmozgatni – fogalmazott a miniszterelnök, aki beszédét a szokásos "Hajrá, Magyarország! Hajrá, magyarok!" fordulattal zárta.

Az első Magyar Becsület Rend

Orbán a Magyar Becsület Rend első kitüntetettjét, Tamás Aladárné Szűcs Ilonát, a felvidéki Balogvölgy tanítónőjét köszöntötte az október 23-i állami ünnepségen kedden, a Kossuth téren. A kormányfő a 100 éves tanítónővel karonfogva érkezett az ünnepségre, ahol az MTI tudósítóinak és a Belügyminisztériumnak megegyező becslése szerint mintegy 400 ezer ember vesz részt.

A miniszterelnök Tamás Aladárné munkásságát méltatta. Tamás Aladárné azt mondta: üdvözletet hozok a Felvidékről, felvidéki sorstársaimtól, együtt harcolunk az igazunkért.

Orbán beszél, a Ghymes zenél

A Parlament Oroszlános kapuja előtt felállított színpad mögött az épületet kétoldalt az 1956-os forradalom és szabadságharc jelképének számító lyukas magyar zászlóval díszítették fel. A rendezvény elején a dobogó két oldalához felállították Magyarország történelmi lobogóit.

A téren várakozókhoz négy óra előtt nem sokkal csatlakoztak az ország függetlenségéért és a kormány melletti kiállásért szervezett békemenet résztvevői, akik délután két órakor indultak a budai Széna térről. Őket nagy tapssal fogadta a téren addigra összegyűlt tömeg.

Az ünneplők – akik közül sokan nemzetiszín lobogókat és településük nevét hirdető transzparenseket tartottak a magasba – megtöltötték a Kossuth Lajos teret, ahol több lengyel zászlót is látni. A kormányfő ünnepi beszéde után a Ghymes együttes ad koncertet.

Orbán Viktor érkezik a Kossuth térre
Orbán Viktor
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.