Orbán: "csak a halott jobboldali lehet jó jobboldali"
"A ma Antall Józsefet már méltató, de életében gúnyoló, és engesztelhetetlenül lejáratni igyekvő szocialista és liberális politikustársaimat hallgatva azt a megállapítást kell tennem, hogy csak a halott jobboldali lehet jó jobboldali. Látható, hogy számunkra is van még remény" – Orbán Viktor miniszterelnök az Országház Felsőházi termében tartott Antall József-emlékülésen tréfált így, amikor halálának huszadik évfordulóján emlékezett a néhai miniszterelnökre. A miniszterelnök záró szavait nagy taps és derültség fogadta.
Az emlékülésen az első sorokban foglalt helyet Áder János köztársasági elnök és Kövér László is. A házelnök név szerint is köszöntötte a néhai miniszterelnök özvegyét, Antall Józsefnét, valamint kisebbik fiát, Antall Pétert. Orbán Viktor emellett Mádl Dalmát, Schmitt Pált, Szabad Györgyöt, az Országgyűlés első MDF-es elnökét pedig külön is köszöntötte, azzal, hogy a nemzedékük számára nélküle Antall József politikai életműve nem lenne értelmezhető. (Amikor nagy taps hangzott fel, Orbán Viktor mosolyogva megjegyezte, attól, hgy "külön köszönti", nem kell, hogy jelen is legyen Szabad György az emlékülésen.)
Az emlékülés kapcsán a miniszterelnök azt mondta, nehéz dolog eldönteni, hogy "afféle gyászemlékezésen" vagy inkább egy sikeres államférfi életművének a méltatásán jelentek meg. De a huszadik évfordulón már arról a két évtizedes korszakról is beszélnek, mely a hivatalba lépésével kezdődött el, és az új alaptörvény elfogadásával zárult le – közölte Orbán Viktor. (A rendszerváltás definíciót nem használta, de szavai azt jelentik, hogy szerinte a rendszerváltás a kormányra kerülésével, illetve a Fidesz-KDNP kétharmad által megszavazott és 2012 elején hatályosult új alkotmány elfogadásával teljesedett be.)
Az 1990-es rendszerváltoztatás legjelentősebb tanulságait sorolva emlékeztetett, hogy a magyar jobboldal rendkívül nehéz kihívással szembesült, az ország akkori vezetői már kisöpörték az államkincstárat, és csak az adósleveleket hagyták hátra, de a választók azzal a történelmi feladattal bízták meg Antall Józsefet, hogy vezesse át Magyarországot a puha diktatúrából a demokráciába, a KGST-ből a piacgazdaságba, a Varsói Szerződésből a NATO-ba. Visszatekintve ki lehet mondani, hogy a magyar parlamenti demokrácia intézményei Antall József áldozatos munkájának köszönhetően szilárdultak meg – értékelt Orbán Viktor, aki szerint Antall Józsefnek jutott az a feladat, hogy felébressze Magyarországot "a Kádár-korszak kábulatából". A közgondolkodás akkori milyensége és a mindennapos gondok kapcsán pedig azt mondta, "a benzináremelést" a magyar társadalom megrázkódtatásként élte át. Orbán Viktor a taxisblokád szót sem mondta ki, mert akkor nyilván az is felidéződött volna, hogy másnap a parlamentben felállt, és azt szegezte Antall József miniszterelnöknek: "A kormány hazudott".
A legvidámabb barakk kádári Magyarországáról viszont beszélt, úgy jellemezve azt, hogy valójában "egy tízmilliós átnevelő tábor volt", ahol az embereket leszoktatták a politikáról, a nagy tervekről, miközben arra tanították őket, hogy legjobb nem kilógni a sorból, mert a szürkeségből még sosem volt baj. Negyven év után a magyarok egy különös fénytörésben, torzítva látták a Horthy-rendszerben, a második világháborúban és az 1956-ban betöltött szerepünket. Ebbe a fénytörésbe helyezték Antall József híres kijelentését, miszerint lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Miközben itthon és a határokon túl honfitársaink joggal érezhették, hogy a nemzetről való gondolkodásban végre bekövetkezett a régóta várt fordulat, össztűz zúdult a miniszterelnökre és az országra. Szavait a konfliktusok kiélezésében érdekelt külső erők kiforgatták, úgy állították be, mint egy revánsot, területi revíziót akaró szélsőjobboldali politikust. Antall József és a kormánya egy olyan szituációba került, melyben úgy tűnt, rövid távon veszítenie kellett az akkori jobboldalnak, hogy hosszú távon az egész nemzet nyerhessen. "Antall József épp ezt emlegette úgy, hogy egy kamikáze-kormányt vezet" – emlékeztetett Orbán Viktor, de felhívta a figyelmet: az Antall-, illetve a Boross-kormány volt a ciklusban az egyedüli a térségben, mely kitöltötte a ciklust.
"Magam úgy értelmezem, hogy a második világháborút követően Magyarországon létrejött a nagyhatalmi érdekek miatt csak kérészéletűnek bizonyult demokrácia, melynek értékrendszerét Antall József úgy zárta magába, és úgy tartott ki mellette évtizedeken keresztül, ahogyan egy őssejt őrzi meg az emberi szervezet számára az újrakezdés képességét. És ez az őssejt visszakerült a magyar politikába, hogy elősegítse a magyar nemzet és a magyar nép gyógyulását". Ezért is – folytatta Orbán Viktor – Antall József öröksége ma is ható erő. Ma már politikai szerepének itthoni értékelése felzárkózott ahhoz, ahogy kortársai külföldön látták. Azok az országok, melyeknek vezetői – Antall József szavaival – úgy ültek a NATO és az Európai Közösség előszobájában, mint a fogorvosi rendelő előszobájában, ma már az Európai Unió meghatározó államai lettek. Mindez pedig azért is lehetséges, mert annak idején egy orvos-történész képes volt Közép-Európában felismerni azt a közös értékrendszert, mely az itt élő népeket összefűzi – hangoztatta Orbán Viktor az emlékülésen.
A Nemzeti Örökség Intézete, a Polgári Magyarországért Alapítvány és az Antall József Baráti Társaság által szervezett emlékülésen Antall József családja mellett részt vett Áder János köztársasági elnök, Kövér László házelnök, Schmitt Pál volt államfő, Bernhard Vogel volt német tartományi miniszterelnök, a Konrad Adenauer Alapítvány tiszteletbeli elnöke, valamint Boross Péter volt miniszterelnök, az Antall-kormány belügyminisztere, Medgyessy Péter volt miniszterelnök, Mádl Dalma, a néhai államfő, Mádl Ferenc özvegye, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Kónya Imre, az első MDF-frakció vezetője, akkori és jelenlegi kormánytagok, valamint a diplomáciai testületek és az egyházak képviselői is.
– A kommunizmus bukásakor Antall József tudatosan keresztény, felelősen nemzeti és a demokrácia iránt mélyen elkötelezett, felkészült politikusként vált Magyarország első szabadon választott miniszterelnökévé – ezt Kövér László házelnök mondta, aki kiemelte: 1990-ben Magyarország kilépett a hazugság zsákutcájából, és azonnal meg is találta a maga felkészült, realista és lényeglátó vezető politikusát, Antall Józsefet. Antall József tudatos kereszténysége európaiságában gyökerezett – fogalmazott.
Kövér László azt mondta, a volt kormányfő szavai szerint Európában tulajdonképpen még az ateisták is keresztények, hiszen Európa kereszténysége kultúrát, etikát és szemléletet jelent. Osztotta az Európai Unió egyik alapítója, Robert Schuman egykori francia miniszterelnök azon hitvallását, mely szerint Európa vagy keresztény lesz, vagy nem lesz – mondta az Országgyűlés elnöke. Rámutatott, a magyar miniszterelnök ezt hazájára is vonatkoztatta: keresztény Magyarországot akart, mert csak annak van jövője.
Kövér László kitért arra is: felelős nemzeti értékrendje és elhivatottsága abból a meggyőződéséből fakadt, hogy a 20. századi politika ugyan szétszakította a magyarokat a Kárpát-medencében, és szétszórta a nagyvilágban, de a magyarok sorsközösségét megőrzik az államhatárokon és földrészeken átívelő, elszakíthatatlan nyelvi, kulturális és lelki kötelékek, s ezt a rendszerváltozás utáni demokratikus politikának is figyelembe kell vennie.
Ezért fogalmazott úgy – a magyar nemzetpolitikában korszakalkotó módon – hogy lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke szeretne lenni – idézte az egykori kormányfő szavait a házelnök.
Kövér László szerint azt is tudta, hogy a nemzeti eszme a politikai Európa egyik legszilárdabb alkotóeleme. Az euroatlanti integráció híveként és aktív cselekvőjeként pontosan értette, hogy a nemzetközi integrációk nem lehetnek sikeresek az egyes nemzetek saját anyagi és szellemi erejének összpontosítása, azaz a nemzeti integrációk nélkül – fejtette ki.
Antall József a parlamenti demokrácia és a demokratikus értékek iránt mélyen elkötelezett értelmiségi ember volt, aki – politikai ellenfeleitől eltérően – hitt abban, hogy a politikai élet szereplői között kell legyen egy minimális közös nevező: éppen ezen értékekben való megegyezés és az ebből fakadó minimális szolidaritás – mondta Kövér László.
Hozzátette: a magyar miniszterelnök tudta, hogy a demokrácia és a közvélemény uralmának korában – minden hamis látszat ellenére – valójában az elvi és erkölcsi politika az egyetlen tisztességes politika, és egyúttal a leggyümölcsözőbb reálpolitika is. Antall Józsefnek nem voltak illúziói. Pontosan felmérte, hogy mire vállalkozik, hogy mennyire nehéz lesz a szocializmus négy évtizedes hazugságának zsákutcájából kivezető út – emelte ki.
Kitért arra is: számukra, Antall Józseffel kortárs politikusok számára – akár kormánypártiak, akár ellenzékiek voltak, vagy most is azok – a rendszerváltoztató miniszterelnök teljesítménye "őszintén nem lehet távolságtartó, szenvtelen vizsgálódás tárgya", s csak nehezen tudják tárgyilagosan szemlélni az ő tevékenységét, ahogyan a sajátjukét sem tudnák. S ez így rendjén is van – fogalmazott Kövér László.
Bernhard Vogel volt német tartományi miniszterelnök, a Konrad Adenauer Alapítvány tiszteletbeli elnöke kiemelte: Antall József Magyarország Európába és a transzatlanti szövetségbe való visszatérésének a szimbóluma, és úgy fogalmazott, a szabadság embere, akinek sokan követték nyomdokait.
Boross Péter, az Antall-kormány belügyminisztere kiemelte: ahol megjelent, a dolgok formát kaptak, egyéniségének kisugárzása és ereje rendet teremtett ott, ahol zűrzavar volt, kereszténydemokrata szellemiségű irányultsága egyértelművé vált. Az a meggyőződés vezette, hogy az elvekből az ember pressziók alatt se engedjen. Szavai szerint Antall Józsefnek az az üzenete mindenki számára: eszményeink és elveink mellett tartsunk ki, és támogassuk azokat, akik ezt megvalósítják. Legyen személye példa a következő nemzedékek számára is – szólított fel.
Marinovich Endre, Antall József kabinetfőnöke azt mondta: igényes volt a munkában, megkérdőjelezhetetlen a magyar nemzet iránti elkötelezettségben, és empátiával viseltetett munkatársai iránt.
Kapronczay Károly, a Semmelweis Orvostörténeti Könyvtár főigazgatója a tanár, a történész és az intézetvezető alakját idézte fel, és kiemelte: a volt kormányfő arra tanított, hogy a "haza bennünk van".
Kónya Imre, az első MDF-frakció vezetője – aki ismertette Antall József feljegyzéseit a betegségével összefüggésben – azt hangoztatta, hogy ha Antall József életben marad, másképp alakul az elmúlt húsz év. Immár aligha vitatható, hogy a rendszerváltás, a demokratikus Magyarország létrejötte Antall József személyéhez köthető – jelentette ki.
A tanácskozás özvegy Antall Józsefné zárszavával fejeződött be, aki megrendítőnek nevezte a mai napot. A néhai kormányfő az őt ért méltatlan támadások miatt soha nem gondolta, hogy ilyen sokan elismerik majd szolgálatát – mondta.
