Jövő januártól megint változik a béreket terhelő adó: megszűnik a szuperbruttósítás, ami a havi bruttó 202 ezer forint feletti keresőket érinti – írja a Menedzsment Fórum. Ez azt jelenti, hogy a 16 százalékos személyi jövedelemadó alapja a tényleges bruttó bér lesz, és nem kell hozzászámítani a munkáltató által fizetendő 27 százalékos társadalombiztosítási járulékot.

Eltörlik ugyanakkor a nyugdíjjárulék plafonját is, ami a bruttó 661.850 forint feletti fizetéseket csökkenti. E két változás a bruttó 202 ezer alatti nettó keresetet nem érinti, de a 202 és 661 ezer forint közötti összegért alkalmazásban állók biztosan többet vihetnek majd haza jövőre.

Aki ennél magasabb bérért dolgozik, több nyugdíjjárulékot fizethet, de körülbelül havi egymillióig mégis jobban jár. A változások hatására egyébként azon dolgozók bére fog a legnagyobb mértékben emelkedni, akik bruttó 650 ezer forint körüli összeget keresnek.

Jövőre az egyedülálló, egy gyermeket nevelő, bruttó félmilliós fizetéssel rendelkezők nettó bére négy százalékkal, 337.500 forintra fog emelkedni. A magas bérért dolgozó, két-három gyermeket nevelő párok családi nettója is nő: egy bruttó ötszáz-, illetve egy bruttó négyszázezer forintért dolgozó pár és két gyermeke jövőre 3,6 százalékkal gazdálkodhat több pénzből. Ha viszont három gyermeket nevelnek, akkor 3,2 százalékkal növekszik a házi kassza – ők 688.500 forintból élhetnek.

Az egy gyermeket nevelő egyedülálló szülők esetében az eltelt három év egy százalék körüli csökkenést eredményezett a nyolcvan-, illetve százezer forintot keresők esetében, míg az igazán magas, egymilliós bérért dolgozók akár 37 százalékkal is többet vihettek haza. Ez azt jelenti, hogy a 2010-es 486.100 forint helyett 665 ezer forintot költhetnek el jövőre majd.

A jól keresőknél hasonló mértékű, 39 százalékos jövedelemnövekedés következett be két gyermek nevelése esetén is, de az ilyen családok esetében az alacsony keresetűek nettó bére is minimális mértékben emelkedett. Ennek magyarázata, hogy a családi adókedvezmény már akkora volt, hogy kompenzálta az adójóváírás kivezetése miatti veszteséget.

Az alacsony fizetésből három-öt gyermeket egy keresetből nevelők szintén nettó keresetcsökkenést voltak kénytelenek elkönyvelni, a magas, ötszázezer-egymillió forintért dolgozók nettó keresete viszont másfélszeresére emelkedett. Vagyis: három gyermek nevelése esetén az egymilliós bruttóból 2010-ben még 486.100 forintot vihettek haza, jövőre viszont már 754 ezer forintból gazdálkodhatnak majd.

Ennél még nagyobb mértékű növekedés következik be az öt gyermeket nevelők esetében, hiszen a 2010-es 486.100 forintos nettó bér helyett 67,7 százalékkal többet, 815 ezer forintot vihetnek majd haza az érintettek. Ez utóbbi esetben olyan családmodellt feltételeztek, ahol az egyik szülő egymilliós fizetésért végzi a munkáját, a másik szülő pedig otthon van a gyermekekkel.

Az eltelt évek változásai a nettó bérekre növelően hatottak azokban az esetekben is, amikor két kereső van a családban.  Ez alól kivételt képeznek azok az egy-, illetve kétgyermekes családok, ahol a szülők fejenként bruttó százezer forintos bérért dolgoznak. Egy gyermeket ugyanis kettőjüknek a 2010-es 153.020 forint helyett majdnem nyolc százalékkal kevesebből, 141 ezer forintból kell jövőre nevelniük.

Ennél kisebb mértékű csökkenést hoznak a változások két gyermek esetén: az ilyen családok a korábbi 153.020 forint helyett 151 ezer forintból gazdálkodhatnak jövőre. Mindennek magyarázata, hogy ők nem keresnek annyit, hogy a teljes családi adókedvezményt érvényesíteni tudják.

Három, illetve öt gyermek esetén már alacsony kereset mellett is 2,2 százalékos növekedés következett be az eltelt három évben, a nyertesek azonban az igazán magas bérért dolgozó párok lettek, hiszen nettó keresetük 33-39 százalékkal növekedett, ami még a pénzromlással korrigálva is igen komoly növekedés.