Az erős es sikeres magyar nemzet nem csupán eszmei és nem csupán érzelmi alapon fontos a számunkra, ne szégyelljük kimondani, hogy ez gazdasági érdek is. Egy nemzet nem kevesebb hanem több lesz attól, ha felismeri saját gazdasági érdekeit, és kiáll érte. Ha körülnézünk a nyugati világban, most azt látjuk, hogy minden életre való nemzet sajat maga felé fordul. Ez a verseny, melyet a válság utáni idők megnyeréséért vívunk, minden eddiginél keményebb. Ezek nem azok az idők, amikor kívülről kellett várni a segítséget. A magyarság szelleme gazdasági erőforrást is jelent. Nem olyan idők járnak, amikor erőforrásokat szabad veszni hagyni, ezért "mi, magyarok minél többen toljuk a szekeret, annál biztosabban kijutunk a gödörből, ahová hosszú évek felelőtlen döntései sodorták a nemzetünket. A cél az, hogy minden magyart a fedélzetre hívjunk" – erről beszélt Orbán Viktor a Magyar Diaszpóra Tanács alakuló ülésén délelőtt az Országház Vadásztermében.  A miniszterelnök hozzátette, Magyarország számára legfontosabb a gazdasági növekedés beindítása. 

A globalizáció jó hatásairól

Orbán Viktor szerint tizennégy-tizenöt millió magyar sokkal többre képes, mint tízmillió. A diaszpóra társaság alakuló ülésén ezúttal a miniszterelnök nem a globalizáció negatív, hanem a pozitív hatásairól beszélt, új lehetőségekről, a nemzeti regiszterről – az internetről –, mely segíti a magyarság újraegyesítését. Vagy például az emberek, a tőke gyors mozgásáról, mely lehetővé teszi egymástól sok ezer kilométerre lévők összefogását.

A globalizáció elleni küzdelmet azzal szemléltette: ha kiállnánk a tengerpartra, és megpróbálnánk befogni a szelet, annak csúfos bukás lenne a vége. Orkánnal birokra kelni ugyanis nem okos magatartás. A szelet saját szolgálatunkba kell állítani. Világnemzet vagyunk, ha okosan sáfárkodunk a globalizáció eszközeivel, az eddiginel sikeresebbek leszünk – vélte a miniszterelnök, hozzátéve: az a dolgunk, hogy fórumot teremtsünk a diaszpórákban élő magyarok számára, "figyeljünk önökre, meghallgassuk önöket, építsünk az önök erejére, tudására".

– Kívánom, hogy a világnemzetünk fokról-fokra, egyre inkább érkezzen haza. Kívánom, hogy mi, összetartó, és egymásra tekintő magyarok legyünk többen, legyünk sokan, legyünk elegen ahhoz, hogy sikerrel helytálljunk a növekedésért a változás követő legjobb pozíciókért vívott nagy világversenyben" – hangoztatta Orbán Viktor.

"Nem véletlen bozóttűz"

Előtte a miniszterelnök az "érdemes őszintén szembenézni a mögöttünk hagyott évekkel" jegyében azt magyarázta el a diaszpóra társaság előtt, hogy amikor tavaly áprilisban megkapták a kétharmados, "fantasztikus felhatalmazást", tudták, hogy a világban szétszórt magyarság, a nemzet újraegyesítése ügyében "nem a régi csatákat kell folytatni". 

Az elmúlt évekről, időszakról a magyar kormány álláspontja az: "nem úgy van, hogy egyszer csak véget ér egy diktatúra, és másnap reggel beáll a demokratikus struktúra. Az első szabad választás után külünböző időre, de posztkommunista struktúrák jöttek létre". - A diktatúra vége azt jelenti, hogy elkezdődik a posztkommunizmus, amelynek fő jellemzője, hogy nincs új alkotmány, és a régi világból örökölt kapcsolati rendszerek felülírják a piaci verseny szabályait – állította Orbán Viktor.

Szerinte Magyarország azon országok közé tartozik, amely a legutolsók között tud e posztkommunizmusnak véget vetni. – Ezért, mi úgy fogjuk fel a munkánkat, hogy a posztkommunista korszakot le kell zárni. Ezért volt ilyen "sűrű, izgalmas" az elmúlt egy-másfél év, például a munka törvénykönyvének, a közoktatás rendszerének vagy az alkotmánynak az átalakítása sem egy esetleges konfliktus, nem "véletlenül fellobbanó bozóttűz", hanem a posztkommunista korszakot lezáró kormányzati és parlamenti politika következménye. de a változásokat meg kell csinálni, kétharmados törvények sorával keretbe kell rendezni a változásokat – közölte a miniszterelnök.

Semjén Zsolt:  Soha nem adjuk fel az autonómia törekvéseket

Év végére megközelítheti a 200 ezret az állampolgársági kérelmek száma, és várhatóan a százezredik eskütétel is megtörténik – mondta Semjén Zsolt az alakuló ülésen. A nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arról is beszámolt, hogy a kérelmek majdnem feléhez névváltoztatási kérelem is kapcsolódik. Semjén Zsolt megismételte, hogy nincs "a" és "b" kategóriájú állampolgár, és az új választójogi törvényben lehetővé teszik, hogy a világon bárhol élő magyarnak legyen szavazati joga legyen. Megjegyezte, ő azt szeretné, ha a határon túli magyaroknak lehetővé tennék a levélben történő voksolást. Azt is megerősítette, a szerb restitúciós törvény kapcsán, hogy "a kollektív jogfosztást semmilyen formában nem tudjuk elfogadni". Ha magyarokat kollektív jogfosztással kirekesztik a kárpótlás és a vagyon-visszaszármaztatás lehetőségéből, Magyarország kénytelen lesz vétót emelni a Szerbia tagjelölti státuszáról való szavazáson. A tárgyalások során az látszik körvonalazódni, hogy a szabályozást meg fogják változtatni. Ha ez megtörténik, "lelkesen és boldogan meg fogjuk szavazni" Szerbia uniós csatlakozását - jegyezte meg.

Semjén Zsolt a fórumon beszélt a Kárpát-medencében az autonómia "soha fel nem adásáról" is. A miniszterelnök-helyettes azt mondta:  a szórványmagyarság esetében a kulturális autonómiáért harcolnak (például Szlovákia), míg a "tömbmagyarság" esetében a területi autonómiáért, (például székelyek). Ha más népeknek lehet területi autonómiája az unióban, akkor a magyarságnak is lehet, mert a magyar sem másodrendű nemzet - hangoztatta a miniszterelnök-helyettes.