A magyar tudomány eredményeit méltatta, a kutatók itthon maradását szorgalmazta és akadémiai kutatóközponti beruházásokról beszélt Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) 184. közgyűlésének ünnepi ülésén, Budapesten.

Az egész világ elismeréssel adózik a magyar észjárás és leleményesség újabb és újabb példái előtt - mondta beszédében a kormányfő, aki szerint Magyarország akkor érhet el sikereket a legjobb tudósokért folyó versenyben, ha "képesek vagyunk az ország szürkeállományát itthon tartani".

"Tegyük Magyarországot a tudás földjévé! Meggyőződésem, ha Magyarország nem válik a tudás földjévé (...), akkor mi, magyarok nem fogunk nyerni" - fogalmazott Orbán Viktor, aki ennek jegyében azt kérte az MTA-tól: "mozdítsuk előre együtt a magyarok ügyét", hogy az ország győztesen kerülhessen ki a válságból.


A megújítás, a lehetőségek és a fejlesztések éve volt 2012 a Magyar Tudományos Akadémián, egy olyan év, amely a megelőzőekkel együtt bizonyította, hogy a jövőformáló nagy döntések rajtunk múlnak - mondta Pálinkás József, a tudós testület elnöke hétfőn, a testület közgyűlését megnyitó beszédében.

Pálinkás József kiemelte: a 2011-ben meghirdetett elnöki program megalapozta, a kormány és az országgyűlés az új programokat és fejlesztéseket lehetővé tevő forrásokkal pedig megerősítette az akadémiai intézményrendszer megújítását.

A megnyitón jelen volt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere is.


Születése 200. évfordulója alkalmából megemlékeznek Eötvös Józsefről, az MTA egykori elnökéről. Az akadémikusok gyűlésének ma délutáni zárt ülésén megválasztják a tudós testület új tagjait, akiket a kedd reggeli munkaközgyűlésen mutatnak be. 

Akadémiai elismerések

A tudós testület 184. közgyűlésén az Akadémiai Aranyérmet, az Akadémiai Díjakat, az Akadémiai Újságírói Díjat, a Wahrmann Mór-érmet, valamint az Arany János-életműdíjat is átadták.

Az MTA legrangosabb elismerését, az Akadémiai Aranyérmet az MTA elnöksége Damjanovich Sándornak, az MTA rendes tagjának, Széchenyi-díjas biofizikusnak, professor emeritusnak adományozta az enzimkinetika és a sejtbiofizika területén folytatott több évtizedes eredményes kutatómunkájáért, az áramlási citometria magyarországi meghonosításáért és széles körű elterjesztéséért, továbbá a magyar biofizika-oktatás fejlesztésében és a tudományos utánpótlás képzésében végzett jelentős tevékenységéért.

Kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseként az MTA Elnöksége 9 tudóst részesített Akadémiai Díjban.

Fogarasi Géza, a kémiai tudomány doktora, az ELTE kémiai intézetének professor emeritusa a számításos szerkezeti kémia hazai megalapításáért és módszertani megalapozásáért, az infravörös spektrumok, valamint a molekulák térszerkezetének kvantumkémiai számításaiban elért eredményeiért, továbbá nemzetközileg is elismert új eljárások kidolgozásáért részesült az elismerésben.

Galácz Andrást, az MTA doktorát, az ELTE őslénytani tanszéke egyetemi tanárát a földtörténeti középidő élővilágának a Mecsek-hegységben végzett kutatásaihoz kapcsolódó tudományos eredményeiért, a középső jura ammoniteszekre és a jura időszak rétegtani, ősföldrajzi kérdéseire vonatkozó nemzetközileg is elismert, megalapozó vizsgálataiért tüntették ki.

Győri Ervin, a matematikai tudomány doktora, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete tudományos tanácsadója a kombinatorika számos ágában elért kiemelkedő eredményeiért, az extremális hipergráf elméletben kidolgozott új módszereiért, továbbá a hazai tudományos közéletben végzett kiemelkedő tudományszervezői tevékenységéért részesült a díjban.

Berlász Melindát, a zenetudományok kandidátusát, az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja nyugalmazott tudományos osztályvezetőjét a Bartók és Kodály utáni magyar zeneszerzők életművének kutatásáért, Veress Sándor kórusművei hiánypótló összkiadásának szerkesztésért, benne a Vegyeskarok kötet gondozásáért tüntették ki.

Kiss Györgyöt, az MTA doktorát, a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Kar tanszékvezető egyetemi tanárát a mai jogtudományi diskurzus egyik legfontosabb elméleti és gyakorlati problémájával foglalkozó Az alapjogok kollíziója a munkajogban című monográfiájáért díjazták.

Komoróczy Géza, a nyelvtudomány kandidátusa, az ELTE assziriológiai és hebraisztikai tanszékének professor emeritusa A zsidók története Magyarországon című monográfiájáért, a magyarországi zsidóság történetének első teljességre törekvő feldolgozásáért kapta a díjat.

Kun Ferenc, az MTA doktora, a Debreceni Egyetem Elméleti Fizikai Tanszéke egyetemi docense a statikus és számítógépes fizikában elért kiemelkedő eredményeiért, a szilárdtestek törési és fragmentációs jelenségeinek megértésében kifejtett elméleti munkásságáért és tudományos közéleti tevékenységéért részesült elismerésben.

Mócsai Attilát, a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kara Élettani Intézete egyetemi docensét a falósejtek jelátviteli mechanizmusainak és gyulladásos folyamatokban betöltött szerepének tanulmányozásáért, különös tekintettel az ízületi gyulladás kialakulásának és gyógyszeres terápiájának vizsgálatáért, továbbá eredményes hazai és nemzetközi szakmai közéleti tevékenységéért tüntették ki.

Vidnyánszky Zoltán, az MTA doktora, az MTA Természettudományi Kutatóközpontja tudományos tanácsadója, a funkcionális mágneses rezonancia képalkotás hazai meghonosításában, alkalmazásában és oktatásában végzett úttörő szerepéért, a felfedező kutatások és a farmakológia MRI-alapú biomarkereinek fejlesztésébenben elért eredményeiért - amelyek új ismeretekkel gazdagították az emberi látás, a figyelem és a felnőttkori tanulás idegrendszeri folyamatainak megértését - kapta a díjat.

Az MTA elnöksége kiemelkedő tudományos munkássága elismeréseképpen megosztott Akadémiai Díjban részesítette Halász Gábort, a műszaki tudomány kandidátusát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Hidrodinamikai Rendszerek Tanszéke professor emeritusát és Jobbágy Ákost, az MTA doktorát, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszéke tanszékvezető egyetemi tanárát az emberi artériás és vénás érhálózat matematikai modellezésének kidolgozásában és méréstechnikájának fejlesztésében, továbbá az érrendszeri megbetegedések megelőzésért és gyógyításáért kifejtett kiemelkedő, elismerésre méltó munkájukért.

Akadémiai Újságírói Díjjal tüntették ki Szekszárdi Miklóst, a TiszapART Televízió szerkesztő-műsorvezetőjét az agrár- és orvostudomány területéhez kapcsolódó tudományos ismeretterjesztő műsoraiért.

Az Akadémia Vezetői Kollégiuma idén Wahrmann Mór-érmet adományozott Max Nitzschének, a Robert Bosch Energy and Body Systems Gépjárműelektromossági Alkatrész Gyártó és Forgalmazó Kft. ügyvezető igazgatójának a kutatás-fejlesztés ösztönzéséért, a magyar felsőoktatás és innováció támogatásáért, a természettudományos és mérnökképzésben, a kutatói utánpótlás biztosításában és a tehetséggondozásban végzett mecenatúrájáért.

A külhoni magyar tudósok elismerésére alapított Arany János Életműdíjjal az MTA idén Weszely Tibort, a matematikai tudomány doktorát, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem nyugalmazott egyetemi tanárát tüntette ki a magyar matematikatörténet kutatásában, különösen a Bolyai-kutatásban elért eredményeiért, geometriai kutatásaiért, több mint fél évszázados oktatói tevékenységéért.