Orbán: újra van öntudat az országban
Mindenki hálás és büszke
„Az árvízi védekezésről” címmel kért és kapott szót Orbán Viktor miniszterelnök napirend előtt. A kormányfő többek között arról beszélt a nyári rendkívüli ülésszak első napján, hogy az elmúlt két hétben a valaha ismert legnagyobb árvízzel kellett megküzdenie az országnak.
„A közvetlen veszélyt elhárítottuk” - fogalmazott. Orbán a pulpituson arról beszélt, hogy már a magyar tetőzés előtt tragikus hírek érkeztek arról: Németországban emberéleteket követelt az ár. A kormányfő elmondta, hogy ezért (is) rendelte el a veszélyhelyzetet, majd a statisztikát sorolva arról beszélt: ezerötszáz embert kellett kitelepíteni, több mint tízmillió homokzsákot raktak le a harmincötezer regisztrált önkéntes segítségével is, nyolcvanegy településen az állam vette át az irányítást az önkormányzatoktól.
Orbán Viktor bejelentette, hogy az ár elhagyta az országhatárt, emberáldozatra szerencsére nem került sor. A kormányfő mindenkinek megköszönte a segítséget és a támogatást, szerinte a sikeres védekezéshez összefogás és szakértelem kellett.
„Le a kalappal azok előtt, akik bármilyen módon részt vettek a védekezésben” - tette hozzá. A miniszterelnök szerint a túlmutató tanulságok egyike, hogy Magyarország képes megmutatni az igazi arcát, szerinte a magyarok megmutatták, hogy magabiztosak és cselekvőképesek. „Mi magyarok szeretjük a hazánkat és ha bajba kerül, megvédjük” - fogalmazott. Orbán szerint a gátakon eltűntek a különbségek, nem voltak jobb- és baloldaliak, határon belüliek és túliak. Hangsúlyozta, hogy vészhelyzetben mindenkit csak a mentés motivált.
„Újra van öntudat és elszánás az országban. Ez komoly fegyvertény egy olyan időszakban, amikor egyre ígéretesebb gazdasági lehetőségek nyílnak meg az ország előtt” - zárta szavait. A kormánypártiak vastapssal köszönték meg Orbán szavait.
Balczó Zoltán, a Jobbik alelnöke reagálásában ismét megköszönte mindenkinek, aki segítette a mentést és megköszönte a kormánynak is a sikeres irányítást. A radikális politikus örömét fejezte ki, amiért még a „kitagadott gárdistákat” is szívesen látták a gátakon. Balczó szerint ugyanakkor ideje a jövővel és a kiszámíthatatlan klimatikus változások miatt a további felkészüléssel is foglalkozni.
A Jobbik politikusa szerint meg kell tudni előzni, hogy egy ilyen árhullám ne okozzon árvizet. Rámutatott: azt a pénzt, amelyet ilyenkor a védekezésre és a helyreállításra fordít az ország, a gátak építésére is el lehetne költeni. Balczó egyúttal ismét felvetette a Jobbik nemrég újra napirendre vett témáját: több vízlépcső megépítését a Dunán.
A szélsőjobboldali politikus érvként az Index.hu egyik körkérdését hozta fel, amelyben a válaszolók többsége arra szavazott: meg kell tárgyalni a vízlépcsők lehetséges telepítését.
Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője a kormányfő felszólalására reagálva szintén kiemelte a védekezésben résztvevők heroikus munkáját, de rámutatott arra is, hogy a kiépített mobilgátak jól vizsgáztak az ár levonulása során. Harrach megemlítette azt is, hogy eddig több mint háromszázötvenmillió forintot adtak össze a karitatív polgárok.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője a kormányfői beszédet kommentálva azt mondta, hogy Magyarország győzött az ár felett, mert emberéletben nem esett kár és a veszélyeztetett vagyon jelentős részét is sikerült megóvni. Rogán ismét kiemelte – ahogyan tette azt múlt héten is -, hogy Magyarország példásan vizsgázott összefogásból, szervezettségből és bátorságból is.
A fideszes politikus szerint ugyanakkor nem lehet elmenni szótlanul amellett, hogy bár kevesebb volt belőle, a politikai vita mégsem maradt el ebben az időszakban sem. Rogán megemlítette, hogy az ellenzékiek azért támadták a miniszterelnököt, mert jelen volt a gátakon. Szerinte ez a kormányfő dolga, aki másképpen gondolkodik, annak a választókkal kell elszámolnia.
Mesterházy Attila, az MSZP elnöke is arról beszélt reagálásában, hogy jó példája volt a nemzeti összefogásnak az árvízi védekezés. A szocialista politikus szintén megköszönte a résztvevők munkáját és kiemelte a minisztériumok és az illetékes szervek hatékony együttműködését is. Mesterházy is azt mondta: érdemes a jövővel, így a gátak megerősítésével, fejlesztésével, építésével, a vésztározók ügyével is foglalkozni. Az MSZP elnöke szerint a rendvédelem jól vizsgázott, és ezért a magyar kormányt is köszönet illeti.
Orbán Viktor nem kívánt reagálni a frakciók felszólalására.
Egyszerre mozog - a múltba?
Hiller István szocialista képviselő „Tanévzáró kétségekkel” címmel beszélt napirend előtt. A volt oktatási miniszter többek között arról beszélt, hogy a jelenlegi kormánypártok képviselői közül senki nem kampányolt azzal 2010-ben, hogy államosítani fogják az iskolákat, mégis ez történt. Hiller hangsúlyozta: régóta nem volt ilyen centralizálás a közoktatásban. Úgy vélte, nem véletlen az sem, hogy „köznevelésnek” hívják a rendszert, nem pedig oktatásnak vagy tanításnak. „Mert azt szereti, ami sablonos, ami egyszínű, ami ugyanúgy mozog” - fogalmazott Hiller István, hozzátéve: a Magyar Pedagógus Kar létrehozásának ötleténél avíttabb és dohosabb rég nem volt ezen a területen.
„Ez nem jobboldal és baloldal, kormánypártok és ellenzék kérdése. Ez múltidézés, amit az ország el fog utasítani” - mondta napirend előtt a volt oktatási miniszter.
„Nem túlzottan nagy érdeklődéssel hallgattam Hiller István szavait, hiszen régóta ugyanazt mondja” - így kezdte válaszát Hoffmann Rózsa közoktatásért felelős államtitkár. A kereszténydemokrata politikusnő arról beszélt, hogy a kabinet és az oktatás résztvevői elégedettek lehetnek, mert csökkent az iskolai agresszió, kevesebb az iskolai hiányzás, a „gyerekek pedig szép eredményeket értek el”.
Hoffmann szerint értelmetlen volt Hiller ismételt felszólalása, hiszen vannak olyan nyugati demokráciák, ahol ennél jóval centralizáltabb az iskolai rendszer. Az államtitkár szerint Hiller beszéde „együgyü” volt, ráadásul az sem volt igaz benne, hogy a kormány ne szeretné a sokszínűséget, hiszen ennek ellenkezőjére rengeteg példa akad. Hoffmann szerint sokáig sorolhatóak még ennek a tanévnek az erényei, végül pedig a jövő évi tanév fogja megmutatni, hogy kinek van igaza: Hiller Istvánnak, vagy a kabinetnek.
A kormány védi a rezsicsökkentést
Hoppál Péter fideszes képviselő és pártszóvivő a rezsicsökkentésről szónokolt napirend előtt, ismét az ellenzéket ostorozva. Már címében is sokatmondó felszólalásában („Tényleg nem látja vagy nem is akarja látni a baloldal, mekkora árat fizetnek miattuk az emberek a rezsiért?”). A kormánypárti politikus többek között azt mondta: immár kétmillióan vannak azok, akik aláírásukkal támogatták a rezsicsökkentést. Hoppál szerint ez a tömeg arra kellene, hogy ösztönözze a baloldali politikusokat, hogy beálljanak ők is a rezsicsökkentés mögé és ne „ostoba” és kártékony politikát folytassanak.
A fideszes szóvivő szerint Bajnai Gordon el is törölné a rezsicsökkentést, ha tehetné, miközben Lengyelország után már Hollandia is a rezsicsökkentés bevezetésén gondolkodik. Hoppál Péter szerint a fideszes aláírásgyűjtés hiteles és tartalmi, miközben a szocialisták áfacsökkentő szignógyűjtése hiteltelen és valójában csak adatbázis-építésről szól, amely vélhetően Bajnai Gordonhoz és a mögötte álló „homályos külföldi szervezetekhez” kerülhet majd. Hoppál szerint erős a zavar a baloldalon, kizárólag egy dologban azonosak: törvénytelenül gyűjtik az emberek adatait.
Fónagy János fejlesztési államtitkár reagált a fideszes felszólalásra a kormány részéről. A fideszes politikus szerint a rezsicsökkentés jóval több, mint egy szociálpolitikai kérdés, vagy egy meghosszabbított kampány része.
Fónagy szerint a rezsicsökkentés egy alapvető társadalmi ügy, amely hárommillió magyar háztartást érint. Messze több tehát, mint egy napi politikai kérdés – tette hozzá. Az államtitkár elmondta még, hogy az elmúlt nyolc évben a gáz és a villamos energia árát is több mint a duplájára emelték. Fónagy szerint a magyar családok fizették Európa egyik legmagasabb rezsiköltségét, ami tarthatatlan volt.
Elült az ár, itt a kémiai kasztrálás
Mirkóczki Ádám a közbiztonságról beszélt napirend előtt „A két hét, amely három éve tart” címmel. A Jobbik képviselője felszólalásában többek között arról beszélt, hogy szinte nem megy el nap anélkül, hogy ne kerüljön sor legalább egy brutális bűncselekményre az országban. Mirkóczki szerint – hangsúlyozva bár, hogy üdvözlik a btk. szigorítását – az emberek biztonságérzete egyértelműen csökkent, a bűnüldözés és megelőzés helyett a rendőrség inkább a büntetésre helyezi a hangsúlyt, a gyermekeket megrontó bűnelkövetők kémiai kasztrálásáról pedig még vitázni sem lehet.
A jobbikos politikus szerint amire van politikai szándék, arra megoldás is van, így arra kérte a kormányt, hogy tegyen meg még többet a közbiztonság érdekében.
Kontrát Károly belügyi államtitkár reagált a kormány részéről. A politikus szerint a Jobbik kétarcú politikát folytat, mert beszél ugyan a szigorításokról, de például a futball-huliganizmus elleni törvényt a radikálisok nem szavazták meg. Kontrát Károly ezt követően példaként azt hozta fel, hogy az árvízi veszélyhelyzet alatt elkövetett bűncselekményeket gyorsan és hatékonyan felderítették, az elkövetők pedig példás büntetést kaptak.
A belügyi államtitkár azt is kiemelte: céljuk, hogy önellátó börtönök legyen Magyarországon, ennek a jogszabályi háttere már készen van, az elítéltek hetven százaléka dolgozik a büntetés-végrehajtási intézetekben. A közbiztonság növelése érdekében tett intézkedések között kiemelte még az egyre több helyen átadott új rendőr-őrsöket is. „A kormány teljesíti az ígéretét, napról napra jobb a közbiztonság” - zárta szavait.
Szovjetek, szocialisták és egyéb félelmetes lények
Pálffy István kereszténydemokrata képviselő volt az utolsó napirend előtti felszólaló. A KDNP politikusa „Szabadságunk természete” címmel többek között azt mondta: most, hogy levonult az ár, rápillanthatunk a kalendáriumra és láthatjuk, hogy emléknapok sorakoznak a bejegyzések között. Pálffy megemlítette, hogy június 19-én a szovjet csapatok kivonulását és mint így, a magyar függetlenség napját ünnepeljük.
A KDNP képviselője szerint az ország cselekvését azonban – szovjet csapatok hiányában is - éveken át gátolta az adósságállomány és a külföld felé gyakorolt görcsös megfelelés. Pálffy rámutatott, hogy az első Orbán-kormány még sikerrel fékezte az ország eladósítását, a nyolc éven kormányzó szocialisták viszont súlyos adósságba süllyesztette Magyarországot.
A kereszténydemokrata politikus szerint a magyar emberek és a magyar kormány közösen teremtettek most mozgásteret az ország számára azzal, hogy többek között kikerülhetünk a túlzott-defficiteljárás alól.
Rétvári Bence közigazgatási államtitkár reagálásában többek között arról beszélt, hogy Reagan amerikai elnök, II. János Pál pápa és Thatcher brit miniszterelnöknő összefogására is szükség volt ahhoz, hogy felálljunk a szovjetek elnyomásából. Rétvári szerint valamelyest félresiklott a rendszerváltás, mert az elnyomópárt utódpártjának képviselői idővel visszakerülhettek a hatalomba.
A KDNP képviselője ezt követően Brüsszelről, a közjóról és az Európai Unió téves értékítéletéről beszélt. Rétvári szerint annak idején elég volt egy távozó szovjet tábornok integetése a záhonyi határon az ország függetlenségéhez, a valós és érdemi függetlenségért viszont még sokan kell tenni – mondta az államtitkár.
Ezzel véget értek a napirend előtti felszólalások.
