Orbán 'harmadik frontot' nyit
A kormányfő beszédében – az adósságcsapda okait részletezve – azt mondta, az MSZP-kormányok 2002 és 2010 között programszerűen hajtották végre az állam, az emberek és az önkormányzatok eladósítását, ráadásul ez nem véletlenszerűen történt, mert az ország, az emberek és az önkormányzatok tönkremenetelén néhányan nagyon jól kerestek, olyanok, akik ott ültek az előző szocialista kormányban vagy "ott lebzseltek annak a kormánynak holdudvarában". "Kérlek benneteket, hogy ezt sose felejtsétek el" – fordult hallgatóságához, amelyben elsősorban kormánypárti parlamenti képviselők, polgármesterek és önkormányzati képviselők foglaltak helyet.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az adósságcsapdából való kikerüléssel helyreállhat a ma még több mint 1200 milliárd forintnyi adóssággal rendelkező önkormányzatok függetlensége, szerinte azonban – több korábbi kormányzati intézkedéshez hasonlóan – az önkormányzatok kimentését is meg fogják támadni, de eljött az ideje annak, hogy a kabinet – az államadósság-csökkentés és a devizahitelesek megsegítése után – megnyissa az eladósodás elleni küzdelem harmadik frontját, ez pedig a települések megmentése. Orbán Viktor bejelentette, hogy összesen 612 milliárd forintnyi adósságot vesz át az állam 1956 önkormányzattól. Jelezte azonban: az igazságosság érdekében a megállapodásban érvényesíteni kell azt a szempontot is, hogy igenis vannak olyan feszesen gazdálkodó önkormányzatok, amelyeket nem érint az adósságcsapda. Ennek nyomatékosítására azért van szükség – magyarázta –, hogy ezek a helyhatóságok ne érezzék úgy, "megint azt a lovat ütik, amelyik egyébként húz".
A miniszterelnök mindemellett azonban hangsúlyozta: az adósságból való kimentés önmagában nem elegendő, az egész önkormányzati rendszert át kell alakítani, és el kell kerülni, hogy újabb adósságok képződjenek. Ehhez arra van szükség, hogy a településekre csak olyan feladatok háruljanak, amelyeket valóban van erejük ellátni, a bevételeknek pedig fedezniük kell a kiadásokat – vélekedett, közölve, hogy ezért az állam csak olyan projektekre ad támogatást, amelyek a települések ésszerű és megvalósítható fejlesztését teszik lehetővé, és amelyekhez rendelkezésre áll a helyhatóságok saját erőforrása.
Arról is beszélt, hogy az elmúlt időszakban sokan próbálták eltéríteni a magyar kormányt az adósság elleni küzdelemtől, elég elolvasni azokat a "sunyi", "rókafajta" írásokat, amelyek arról szólnak a lapokban – időnként politikusoktól is –, hogy nem is az adósság a legfontosabb dolog. Ez a gondolkodásmód elfogadhatatlan, a kabinetnek ki kell tartania az adósrabszolgaságból való kijutás mellett – jelentette ki.
"Nyilván ezek a döntések sem fognak tetszeni azoknak, akik egyébként abban voltak érdekeltek, hogy önöktől továbbra is szedjék a sápot" – mondta Orbán Viktor a polgármestereknek, hozzátéve, hogy bár a mostani tanácskozásnak nem témája, mit kezd az állam az átvett adóssággal, de "akik előre gondolkodnak, azoknak van egy-két rossz sejtésük", és ezek nem mindegyike indokolatlan. Szavait azzal zárta, hogy komoly erőcsoportok, amelyek úgy gondolják, hogy elveszítették a sápszedés egy formáját, meg fogják támadni a most bejelentett kormányzati lépést.
A rendezvényen felszólalt Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke is, aki töretlennek nevezte az önkormányzati rendszer szövetségét a kabinettel és a parlamenttel. Debrecen polgármestere hangsúlyozta: az önkormányzatokra mindig lehetett számítani, a helyhatóságok azonban most azt kérik a kabinettől, nyúljon hozzá a finanszírozásukhoz, és hosszú távon egy zárt rendszert hozzon létre, amellyel az önkormányzatok a folyó működési bevételeikkel fedezni tudják a folyó működési kiadásaikat.
Szerinte a korábbi ciklusban a szocialista Lamperth Mónikával kezdődő és Bajnai Gordonnal folytatódó önkormányzati és fejlesztési politika miatt alakult ki a helyhatóságok jelenlegi nehéz pénzügyi helyzete. Kósa Lajos úgy fogalmazott, ha valakinek borsódzik a háta akkor, amikor Bajnai Gordon újra feltűnik a színen, az éppen az önkormányzatok közössége a volt kormányfő önkormányzati, illetve fejlesztési miniszterként tanúsított teljesítménye miatt.
Még Orbán Viktor bejelentése előtt Kaposvár Fidesz-KDNP-s polgármestere arról beszélt: a kormány segítségét kérik az önkormányzatok, hogy kikerülhessenek az adósságcsapdából, megszabadulhassanak adósságterhük egy részétől. Szita Károly beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy az önkormányzatok pénzügyi helyzete megrendült, a helyhatóságok adósságállománya 1200 milliárd forint. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a hiteleket "nem úri passzióból" vették fel, hanem feladatok ellátására.
Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke, a főváros XII. kerületének polgármestere arra mutatott rá, hogy nem szabad összekeverni az önkormányzatok különböző hiteleit, mert a fejlesztési kölcsön elfogadott, a folyószámlahitel pedig szükséges. A problémát a működési hitel okozza, ez lökte adósságspirálba a települések egy részét – mondta.
Görgényi Ernő, Gyula fideszes polgármestere felszólalásában elmondta, városa is az eladósodott települések közé tartozik, azonban ahogyan a legtöbb város, úgy Gyula is a közjó érdekében vállalta a hitelfelvételt. Közölte, a város gazdálkodása akkor kerülne egyensúlyba, ha megszabadulna az adósságszolgálat egy részétől. Ehhez – polgármestertársaihoz hasonlóan – ő is a kabinet segítségét kérte.
