A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége 200. kerekasztal-beszélgetését tartotta kedden este Győrött. A Lanczendorfer Erzsébet országgyűlési képviselő által kezdeményezett, 16 éve folyamatosan tartó fórumsorozat  jubileumi eseményén először Mráz Ágoston politológus, a Nézőpont Intézet vezetője a magyar baloldal válságát elemezte. Utalt arra, hogy 2010-ben a baloldal elvesztette vétóhatalmát, zsarolási potenciáját, s már a kormányzóképességébe vetett hitét is. Szerinte Orbán kétharmados kabinetje nagykoalíciós kormánynak is felfogható, hiszen "sokféle politikai eszmét fog egybe." A legfrissebb közvélemény-kutatások eredményét a jobboldal számára kifejezetten biztatónak nevezte.

Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője saját pártja küldetését úgy fogalmazta meg: a keresztény értékek radikális képviselete. A "szélsőséges liberalizmusból" fakadó "extrém" magatartásokat bírálta, többször is utalt arra – mint a "nagy, komoly koncert (értsd: Orbán őt követő felszólalása) előzenekara" –, hogy a család egy férfi és egy nő érzelmi közösségét jelenti. A melegek szerinte "jól vannak", a keresztények nem is akarják bántani őket, csak "ne akarjanak család és házasság lenni." Ezen kívül arra kérik őket, hogy csukják be maguk mögött a hálószoba ajtaját, s ne zavarják meg a teremtett világ rendjét. 

Harrach az antiszemitizmusról is beszélt. Idézte a parlament korábbi korelnökét, "Varga Laci bátyánkat", aki szerint Amerikában több antiszemita jelenség tapasztalható, mint nálunk. Az antiszemitizmus ellen a leghatékonyabb védelmet a hiteles kereszténység nyújtja, állította Harrach, majd mondott egy talányos mondatot: "Legyünk igazságosak, mindenkinek adjuk meg azt, amit tettei megérdemelnek."

A keresztény értelmiségiek által hatalmas ovációval, hujjogással, vastapssal fogadott Orbán Viktor miniszterelnök 25 pontban sorolta fel "nem hibátlan" kormánya eredményeit. Ezek között első helyen szerepelt a rezsicsökkentés, de a háromcsapás-törvénytől a devizahitelesek megmentésén át a magyar föld megvédéséig sok minden szerepelt az összegzésben.

Orbán annak a tervezett beszédének a töredékes változatát mondta el, mellyel kormánya működésének harmadik évfordulójára készül. Azt taglalta, hogy cselekvésüket "a remélt dolgokba való bizalom" vezette, s elképzeléseik igazolódtak. Idén beindul a gazdasági növekedés, mely valószínűleg eléri az 1 százalékot, állította, s kijelentette: a minimálbér még a mostani kormány idején meghaladja a százezer forintot. Az év második felében demográfiai programot is hirdet a kormány, közölte.

Orbán föltette a kérdést: ha ilyen sikeres az ország, akkor vajon mi állhat az európai támadások hátterében, miért lettünk fekete bárányok. Határozott feleletet adott saját felvetésére: Magyarország kibillenthetetlen családfelfogása, családértelmezése miatt kerültünk feketelistára. Négyezer éves hagyományt védünk sziklaszilárdan akkor, amikor a házasságot férfi és nő részvételével képzeljük el, szögezte le.

Szerinte Európában már rég kialakult egy kifejezetten, elképzelhetetlenül erős lobbi, mely "igyekszik a kontinensüket a saját szekuláris és családellenes látomásának a hálójába keríteni." Márpedig Orbán úgy gondolja, hogy "ha az is katona, aki nem harcol, akkor mit szólnak azok, akik életüket is feláldozzák a harcban." Később megjegyezte: "Európa a család elleni harcával a saját jövőjébe vetett hitét dobja ki az ablakon."

Beszédét követően előre leadott kérdésekre válaszolt. Valaki azt tudakolta, van-e a kilépésre vonatkozó paragrafus az uniós szerződésben. Nincs, felelte Orbán, majd hozzátette: de minden helyről ki lehet menni, s vannak is, akik már keresik a kijáratot. Én mégis úgy gondolom, hogy nagyobb érdek fűződik a bennmaradásunkhoz, mint a távozásunkhoz, persze főleg akkor, ha Magyarországnak nemzeti kormánya van – érvelt a miniszterelnök.