Orbán: A kormányzás nem arról szól, ha tetszik, ha nem, átverem
Orbán Viktor a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában a felsőoktatás átalakításával kapcsolatban emlékeztetett: a kabinet három célt tűzött ki. Az egyik: javuljon a képzések minősége, hogy a diákok ne jöjjenek ki a valós életben használhatatlan diplomával az egyetemekről. A lemorzsolódást pedig öt százalék alá szeretnék csökkenteni, hiszen nem tartják szerencsésnek, hogy "száz fiatalból 25-30 megkezdi ugyan, de nem végzi el az iskolát".
Amellett pedig Orbán Viktor szerint nincs érv, hogy "miért engedhetnénk meg magunknak azt a luxust, hogy közpénzen mi képezzük a diplomásokat a németeknek, az osztrákoknak vagy éppen a norvégoknak. Tehát valamilyen egyensúlyt kellett létrehozni az adófizetők magyar közössége és az egyébként külföldön dolgozni akaró magyar fiatalok érdekei között" – fogalmazott a miniszterelnök, aki szerint ehhez keresték az eszközöket, amelyeket meg is találtak.
A miniszterelnök úgy fogalmazott: a kormány nyílt lapokkal játszott, volt elképzelése arról, hogyan jut el a kitűzött célokhoz, azonban a diákok nem értettek egyet ezzel, félelmet keltett bennük. A kabinet ezért a rendszer leegyszerűsítése mellett döntött. Az összes kedvezményt összevonják, és nagyon világos, átlátható rendszert hoznak létre.
Ezt azonban már nem tudták elmondani a diákoknak, mert "mire odajutottunk, senkit sem érdekelt, mit mond a kormány" – fogalmazott a miniszterelnök. Elmondta: lett volna mintegy tízezer teljes ösztöndíj, lett volna részösztöndíj, és lett volna diákkölcsön. Ez utóbbit azonban valójában az állam fizette volna.
"Nem akartuk a diákokat eladósítani. A terv az volt, hogy ugyan mindenkinek diákhitelt kell fölvennie, amit a neve mellett nyilvántartunk, de amikor munkába áll, ha az államhoz jön, az állam azonnal kiváltja belőle, ha pedig a magánszektorba megy, a munkaadónak kötelező lett volna folyamatosan fizetni a diák hitelét, úgy, hogy közben ezt a fizetést elsimerte volna az állam az adó- és TB-befizetésnél. Tehát az állam fizetett volna, csak garantált lett volna, hogy a diákok, ha beiratkoztak, elvégzik az egyetemet" – summázta Orbán Viktor.
Mire azonban ennek a rendszernek a teljes képe kibontakozott a hosszú szakmai viták után, addigra a diákok ezt elsöpörték – közölte. Orbán Viktor szerint olyan félelem alakult ki a diákokban, amelyet muszáj volt akceptálni. "Hiába érzi úgy az ember, hogy neki egy jó gondolata van, ha nincs, akivel közösen megvalósítsa, akkor azt a gondolatot félre kell tenni. A kormányzás nem arról szól, hogy ha tetszik, ha nem, átverem, lenyomom a torkán, így is-úgy is megcsinálom" – fejtegette a miniszterelnök, aki szerint a felsőoktatás átalakításához a kormány csak szabályokat tud adni, megjavítani az tudja, aki benne él.
A diákok tüntetéseiről azt mondta, minden diákmozgalomnak – amelynek szervezésében neki is volt része már 1982-ben – megvan a természetrajza. Sohasem parancsszóra kezdődik, de nem is áll le parancsszóra, és mindig megjelenik benne a politika, az ellenzék ugyanis megpróbálja felhasználni a megmozdulásokat, hogy uszítson a kormány ellen. Az a fontos, hogy mindenki őrizze meg a tisztánlátását, a diákoknak is látniuk kell, mikortól manipulálják őket – jelentette ki Orbán Viktor.
