A miniszterelnök a tanácskozást köszöntő beszédében kijelentette: óriási népvándorlás nehezedik Európára, amellyel farkasszemet kell néznünk. Sok tízmillió ember kelt és kel útra a Közel-Keletről és Afrikából azért, hogy máshol folytassa életét. Az újkori népvándorlásnak nem látjuk a végét, elözönlés alatt áll Európa s ezen nem enyhít annak a tudata sem, hogy a háborús térségekkel közvetlen szomszédságban lévő országok még nehezebb helyzetben vannak. Az Európa rendjét ért kihívás túlmutat a kontinens határain. A világpiaci átrendeződés új térképe rajzolódik ki, s ez a miniszterelnök szerint akár fegyveres konfliktusokat vetít előre.

Orbán szerint a politikai stabilitás megőrzése érdekében, a válság kezelésében globális megoldásokra van szükség.  Ehhez olyan emberek kellenek, akik meglévő problémáival való bezárkózás helyett új kérdéseket mernek feltenni, új válaszokat tudnak találni. Az ilyen válságos időkben különösen fontos a tudomány segítsége, hiszen a tudósokon is múlik annak bizonyítása, hogy nem fogytunk ki a lehetőségeinkből és felülkerekedhetünk a túlnépesedés, az élelmiszerhiány és a társadalmi feszültségek miatt kialakult migrációs válságon.  Ezért kooperációra van szükség a politika és a tudomány között. Mint Orbán kijelentette, megmozdult a történelem, és ha nem vigyázunk, ránk dől a valóság. Ezért elementáris önvédelmi reflexeinkhez kellene visszatérnünk, mondta a Fórumnak sikeres munkát kívánva a miniszterelnök.

Lovász László, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke úgy vélte, hogy a Tudomány világfórumának eredményét nemcsak az elhangzó előadások és panelbeszélgetések jelentik, hanem az is, hogy találkozási lehetőséget teremt a tudományos élet szereplői, a tudományos újságírók, döntéshozók és más érdekelt felek között. Lovász bejelentette, hogy a következő Tudomány világfórumát 2017-ben Jordániában rendezik meg.

A sajtótájékoztatón felszólalók egyetértettek abban, hogy a tudomány fontos szerepet játszhat az országok fejlődésében és a globális kihívások, így például a klímaváltozás hathatós kezelésében.

Flavia Schlegel, az UNESCO természettudományos főigazgató-helyettese kiemelte: a migrációról rendezett fórum is mutatja, hogy a tudósok nem elefántcsonttoronyban élnek, hanem eredményeikkel képesek hozzájárulni nagy jelentőségű aktuális kihívások megoldásához.

Gordon McBean, a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU) elnöke főként a tudomány klímaváltozás kezelésében játszott kulcsszerepét ecsetelte, utalva a decemberi párizsi klímacsúcs fontosságára. Kiemelte annak fontosságát is, hogy a Tudomány világfórumán nemcsak a legfejlettebb országok képviselői vesznek részt, hanem érkeznek résztvevők többek között afrikai és latin-amerikai fejlődő országokból is.

Rush D. Holt, az Amerikai Társaság a Tudományos Fejlődésért (AAAS) elnöke elmondta: a kezdetektől lelkes támogatói a Tudomány világfórumának. Úgy vélte, a tudomány a segítség legjobb eszköze, amelyet a fejlődő országoknak nyújtani lehet. Kiemelte azt is, hogy a tudomány előmozdíthatja a nemzetközi együttműködést.

A World Science Forum helyszíne november 5-én és 6-án a Magyar Tudományos Akadémia, november 7-én az Országház lesz. A 2003 óta kétévente megrendezett, magyar kezdeményezésre indult WSF egyik fő célja, hogy tudományosan megalapozza az emberiség előtt álló világméretű kihívásokra adható hiteles válaszokat.