Összesen 302 ember kapott Magyarországon valamilyen nemzetközi védelmet az idei esztendő első hét hónapjában – tudta meg a Magyar Nemzet. Ez lehet menekültkénti elismerés, oltalmazotti vagy befogadotti státus. A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) közölte, hogy az érintettek többsége férfi, de negyven nő és összesen nyolcvan gyerek – vagyis 18 év alatti – is van a befogadott menekültek között.

Főként afgán, szír, iraki, szomáliai és iráni állampolgárokról van szó, mindannyian a tavaly kezdődött bevándorlási hullámmal jöttek hazánkba. A bevándorlási hivatal még annyit árult el, hogy a nemzetközi védelemben részesítettek közül a legtöbben a magyar–szerb határszakaszon léptek be Magyarországra.

Ez utóbbi azért érdekes, mert egy tavaly nyári kormányrendelet szerint Szerbia biztonságos harmadik országnak számít. Az akkori fideszes kommunikáció pedig arról szólt, aki biztonságos országból érkezik, leginkább a menekültkérelme elutasítására számíthat.

Ezt korábban Orbán Viktor miniszterelnök és számos kormánytag is azzal magyarázta, hogy amennyiben valaki elindul egy háború sújtotta övezetből, előbb-utóbb eljut olyan országba, ahol már az életét nem fenyegeti veszély. A kormány pedig úgy véli, ilyen Szerbia is.

A szabályozás szerint ilyen esetekben a menekültkérelemért folyamodónak kell bizonyítania, hogy ő a biztonságos országban sem számíthatott hatékony védelemre. Pénteken Orbán Viktor miniszterelnök vélhetően rájuk is utalt, amikor azt mondta: van egy probléma, nevezetesen az, hogy akik a tranzitzónán keresztül szabályosan érkeznek, de Magyarország elutasítja a belépésüket, azok esetében „az emberjogi szervezetek Soros György pénzéből fizetett aktivistái föllebbeznek", és így az országban kell megvárniuk a döntést.

Ráadásul – ellentétben a korábbi évekkel – az eljárás idején nem lehetnek zárt táborban, így pedig van rá esélyük, hogy embercsempészek segítségével nyugatra jussanak – hangoztatta a kormányfő. Amiben kétségkívül van is némi igazság, mert a menekülők nem Magyarországot tekintik célországnak, de hiába is tekintenék, mert a hatályos szabályozás szerint a Szerbiából érkezők kérelmét a bevándorlási hivatal helyből elfogadhatatlannak minősíti.

Aki viszont nem áll odább, annak a Szerbiát biztonságosnak minősítő kormányrendelet ellenére is van némi esélye. A bíróság ugyanis – nem kis részben a „Soros pénzéből fizetett" emberi jogi aktivisták közreműködésének hatására – egyedileg mérlegel, s nem egyszer megállapította, hogy a szerb menekültügyi rendszer nem biztosít hatékony védelmet a rászorulóknak. Esetenként tehát mégiscsak sikerül kikényszeríteni az uniós normákkal és nemzetközi egyezményekkel összhangban levő döntést.