Orbán Viktor az interjúban az akác ügyét megemlítve beszélt arról, hogy azért érzi veszélyben magát az ember egy ilyen esetnél, mert azt látja: egy "tőlünk távolabb lévő, általunk pontosan meg nem értett logika szerint működő hatalom egyszer csak beleavatkozik az életünkbe egy számunkra nem felfogható érv és jogosultság alapján". Ezért tartja megalapozottnak azt az érzést, hogy az emberek féltik hazájukat az uniótól, annak "illetéktelen beavatkozásaitól", aminek egyik kirívó példája az akác.

Mint mondta, "elfogadhatatlan, hogy valaki, aki nem itt él velünk, nem magyar, nem osztozik a sorsunkban, nem ezek alatt a fák alatt hűsöl, nem ezekkel a fákkal tüzel, nem ezeknek a fáknak szedi a termését (...), az megmondja nekünk, hogy itt milyen fa nőjön. Ez egy beteges dolog."

Megállapítása szerint az EU egy erősen elkötelezett nemzeti kormánnyal jó az országnak, ám ha az unió egy "internacionalista kormánnyal" párosul, abból nagy baj lesz.

Az ellenzékre rátérve a kormányfő azt mondta, ha a baloldal az elmúlt években itthon nem tudott megakadályozni valamit, Brüsszelben próbálta elgáncsolni a kabinetet. Ez veszélyes dolog - jelentette ki, majd jelezte, hogy voltak is olyan pillanatok, amikor ha a jobboldal nem állt volna ki a kormánya, a nemzeti függetlenség mellett - például a békemeneten -, akkor "úgy járhattunk volna, mint Olaszország, ahol kívülről lepöckölték a miniszterelnököt, és egy más kormányt hoztak létre".

"A magyar kormány és én személy szerint csak azért tudtam a helyemen maradni, mert akkor a magyar emberek megvédtek" - mondta.

Szavai szerint a Fidesz-KDNP jelenti az európai közepet, mert Európában képzeli el az ország jövőjét, "de nem kíván kritikátlanul viszonyulni ahhoz a közeghez, amelyben létezik".

Megjegyezte, nem tartja lehetetlennek, hogy a Fidesz-KDNP "Európa-rekordot, Európa-bajnoki címet" szerez az EP-választáson. Hangsúlyozta: Magyarországnak erősnek kell lennie ahhoz, ha békét akar.

A miniszterelnök ismét szélsőségesnek nevezte a tőlük balra és jobbra lévő politikai erőket. Erre példaként azt mondta, hogy baloldalról olyan, szerinte szélsőséges álláspontot lehet hallani, amely a bűnözők jogait az áldozatok elé helyezi. A másik oldalon pedig azt mondják - folytatta -, hogy Magyarország ne vegyen részt a legfontosabb európai intézményekben, amit szintén szélsőséges elképzelésnek tart. Ezek alapján ma "mind a baloldal helyén lévő kisebb és nagyobb pártokat - élén az MSZP-vel - és a másik oldalon a Jobbikot is (...) nemzetközi és hazai programpontjaik alapján szélsőséges erőknek" látja.

A Jobbikkal összefüggésben szóba került a kémgyanúba keveredett Kovács Béla ügye is, amelyről Orbán Viktor azt mondta: a vezetőknek az a dolguk, hogy a hazájukat elárulók kártételét minimalizálják, és megakadályozzák, hogy árthassanak a nemzetnek - "itt is ez történt".

Az EP-választáson várható részvételi aránnyal kapcsolatban kifejtette, szerinte nincs olyan, hogy európai állampolgár, "márpedig szív nélkül, az átélt, megtapasztalt közösséghez tartozás érzése nélkül a választások észdöntésekké válnak". Ez pedig szükségszerűen kevesebb embert mozdít meg - magyarázta, úgy értékelve, hogy az Európai Egyesült Államok koncepciója azért eleve halott dolog, mert nincs mögötte európai polgár. "Európaiak vagyunk, de nem elsődlegesen: elsődlegesen magyarunk vagyunk, németek meg osztrákok, és ezen keresztül leszünk európaiak" - fogalmazott a kormányfő.

Álláspontja szerint az EU nem maradhat úgy, ahogyan van, változásokat kell végrehajtani, mélyen újra kell gondolni és megújítani az közösséget.

Orbán Viktor beszélt arról is, hogy az Európai Néppárt választási győzelme esetén sem támogatják, hogy a néppártiak csúcsjelöltje, a luxemburgi Jean-Claude Juncker legyen az Európai Bizottság elnöke.

Felidézte, hogy korábban, a néppárti jelölés során sem támogatták, hogy Jean-Claude Juncker legyen a pártcsalád csúcsjelöltje, de miután "fegyelmezett és lojális szövetségesek vagyunk", a döntés után segítették a luxemburgi jelölt munkáját.

Szavai szerint az Európai Néppárt meghatározó erejeként "teljes testtömegükkel" ott állnak a csúcsjelölt mögött, és azt akarják, hogy Juncker legyen sikeres, "vezessen bennünket győzelemre, de azt már nem gondoljuk, hogy neki kellene majd vezetnie a bizottságot".

Arra a kérdésre, hogy megszavaznák-e Jean-Claude Junckert a bizottság elnökévé, a kormányfő azt mondta: "szó se lehet róla".

"A luxemburgiak részéről delegált európai uniós biztos Magyarországnak csak ártott az elmúlt időszakban. Miért is kellene nekünk egy Luxemburgból érkező európai biztost támogatnunk ezek után?" - tette fel a kérdést.

Az uniós miniszterelnökök tanácsa nem engedheti ki a kezéből azt a döntést, hogy ő jelölje - szuverén módon, az EP-választás eredményétől függetlenül - az Európai Bizottság elnökét - foglalt állást Orbán Viktor, kijelentve: semmilyen automatizmust nem fogad el ebben a kérdésben, és ezt a keddi brüsszeli tanácskozáson is kifejti majd.