A kampány utolsó hete abban különbözik az előzőektől, hogy Orbán Viktor most már az ellenfeleiről is beszél - ezt a miniszterelnök mondta a Magyar Nemzet szombati számában megjelent interjúban.

Rögtön az interjú elején Orbán Viktor sajátos módon az újságíró - pontosabban Csermely Péter - helyett kérdezett: arra a felvetésre, hogy mi a mondandója ellenfeleiről, Orbán azt felelte:"ezt megelőzi egy másik kérdés: hogyan? Hogyan beszélünk róluk?" Majd meg is válaszolta, hogy a baloldal csak gyűlölködni tud, a Jobbik pedig az EU ellen uszít, de ő nem menne fejjel a fallal, pedig ő sem szerelmes az unióba, "aki nem ül az asztalnál, az hamar felkerül az étlapra". Az EU-s "diktátumokat" szerinte jól példázza az akácügy, "Brüsszel egyszerűen azt szeretné megmondani, hogy milyen fa nőhet Magyarországon, és milyen fának tilos nőnie".

Ezek után a riporter kérdés helyett azt közölte, hogy "a baloldalnak ellenben semmilyen kételye nincs az Európai Unióval kapcsolatban, csillogó szemmel bólogatnak mindenre, amit Brüsszel akar. Ez is képtelen álláspont." Amire Orbán bőszen helyeselt,mondván a baloldal ugyanolyan "feltétlen odaadással" néz Brüsszelre, ahogy korábban Moszkvára. "Moszkoviták, brüsszeliták, a magyar baloldal két különböző korszaka, de ugyanaz a kulturális ösztönvilág és kulturális kódrendszer".

A következő alákérdezésre sem kellett sokat várni: "Ha már szóba került a baloldal fő szenvedélye: érzi az ön felé áradó gyűlöletet?" A meglepő válasz: érzi, de nem érdemes vele foglalkozni. Ebbe Csermely Péter nem nyugodott bele: "Biztos, hogy nem érdemes? Ön azt mondja, a kampány utolsó hetén beszél az ellenfeleiről. A baloldal négy éve önről, csakis önről beszél. Ott van öt párt, valami rejtélyes, innen-onnan összeollózott programmal, amelynek a részletein időnként összevesznek, és az egyetlen, ami összecementezi őket, az az, hogy Orbán Viktornak mennie kell." A kérdés gyanánt feltett meglátás apropóján Orbán kiosztotta a baloldalt, hogy nem látják a jobboldal lényegét, majd saját vállát kezdte veregetni, hogy mi mindent tett a Fideszért, a radikális kispárti közösség építésétől a "nemzetegyesítésig".

Az interjú készítője ezek után ismét állítást fogalmazott meg kérdés helyett, ezt szó szerint idéznénk: "A baloldal az egész jobboldali közösséget diszkreditálja. Én még nem hallottam olyat, hogy bármelyik jobboldali politikus a baloldal választási és egyéb gyűlésein megjelent embereket szidalmazta volna. Innen nézve megdöbbentő, hogy a baloldali politikusok és véleményformálók miket mondanak minden adandó alkalommal arról a több százezer emberről, akik elmennek egy békemenetre. Birkák, droidok, ügynökök, megfizették őket, megzsarolták őket, legutóbb Mesterházy Attila lefegyverző őszinteséggel egy kecskével létesítendő aktust ajánlott a fideszesek figyelmébe, rávilágítva az úgynevezett baloldali értékek rejtett mélységeire."

Orbán erre is rímelt, "kommunista maradványnak" mondta mindezt - mármint nem Csermely alákérdezését, hanem a baloldal attitűdjét, és sikerült néhány mondat alatt a tarkón lövésig jutnia, mondván, a balodal módszerei valamelyest finomodtak.

A nemzetegyesítő a következő kérdésre, hogy ilyen körülmények között lát-e esélyt bármilyen párbeszédre, Orbán kétségét fejezte ki, mondván ők nem tudják megváltoztatni a baloldalt, majd gúnyosan hozzátette, hogy úgy látszik, 2010 után szükségük van még egy kataklizmára, "ne fosszuk meg őket ettől a második lehetőségtől".

Csermely ezek után azt tartotta fontosnak megkérdezni, hogy vajon miért maradhatott egyben a 2010-es szavazótábor, de sajnos kiderült, hogy ez még maga Orbán Viktor számára is rejtély.

Ezek után következett az első releváns kérdés - a rezsiharc és a földcsata apropóján -, miszerint "háború lesz mindíg?". A kormányfő erre lényegében bólintott, mondván 'ha a nem állunk bele a küzdelmekbe, akkor a magyar érdekek nem érvényesülnek". Csermely Péter innentől belejött a kérdezésbe, és egyenesen azzal merte szembesíteni a miniszterelnököt, hogy elég szűkszavű a programjuk - miszerint "folytatjuk". Orbán szűkszavú válasza: "Ennél szűkszavúbb már nem is lehetne." Mire Csermely: "Viszont legalább nem kétértelmű. Mégis, mondana néhány konkrétumot?" Amire Orbán is a rezsiharcot és a földcsatát hozta fel, illetve a devizahitelesek ügyét.

Orbán arra a kérdésre, lát-e esélyt a kétharmados győzelemre, újabb meglepő fordulattal a "keresztény politikával" hozakodott elő. Konkrétan azt válaszolta, hogy a politikában is vannak vastörvények. "Azt a pozíciót, eredményt, amit nagyon akarsz, ami után majd' odapusztulsz, sohasem kaphatod meg. Munkát, gondot, segítségre szoruló embereket, terhet, felelősséget kaphatsz. Ez a keresztény politika alapvetése. Mi úgy hisszük, ezért és erre kaphattunk kétharmadot." Majd azzal fejelte meg mindezt, hogy "a kétharmad olyan lelkesítő, új horizontokat feltáró győzelem lenne, hogy még a végén azt hinnénk, hogy mi, magyarok tényleg mindenre képesek vagyunk".