„Önök még a Nemzeti Választási Irodát nem tudták megvédeni”
A Fidesz viszont előre jelezte, nem kíván részt venni az ülésen, így a parlament szinte teljesen üres, még az ellenzéki padsorok is foghíjasok.
A felszólalásokat Szél Bernadett, LMP-s társelnök nyitotta meg, aki arról beszélt, hogy a Fidesznek semmi sem szent, a népszavazás intézményét sem veszik komolyan, különbséget tesznek magyar és magyar állampolgár között.
A kormány nevében Völner Pál válaszolt, aki figyelmeztette Szélt, hogy az ülést láthatóan az LMP-s képviselők egy része is bojkottálja. Majd arról beszélt, hogy a választójogi törvény átment a nemzetközi intézmények - például a Velencei Bizottság - szűrőjén is átment, nem diszkriminatív, ráadásul a külföldön dolgozó magyarok voksolhatnak a külképviseleteken. Völner szerint megtehetik, hogy külföldre helyezik a lakcímüket, így nekik is járna a levélben szavazás joga.
Az MSZP részéről Szakács László frakcióvezető-helyettes szólalt fel. Ő arról beszélt, hogy kormánypártok „bűvészmutatványra” készülnek. Mert arról beszélnek, hogy az ellenzék időhúzással el akarja lehetetleníteni a népszavazást. Miközben szerinte a kormánypártiak tették ezt, amikor kopaszok akadályozták meg, hogy az MSZP leadja a vasárnapi boltzár elleni referendum-kezdeményezését. „Önök akarják megvédeni Európát? Önök még a Nemzeti Választási Irodát nem tudták megvédeni” - vágta oda a teremben tartózkodó néhány kormányzati szereplőnek az ellenzéki képviselő.
Mint emlékezetes, a szocialisták először nem akarták támogatni a Jobbik kezdeményezését, nem vettek részt az ülést előkészítő többpárti tárgyaláson. Végül mégis aláírták a Jobbik ívét, így össze lehetett hívni az augusztus 22-i ülést.
Szakácsnak Dömötör Csaba államtitkár válaszolt. Azt mondta, sokkal fontosabb a kvótanépszavazás, mint a vasárnapi munkavégzés tilalmáról szóló referendum. Szerinte az október 2-i voksolás az egyik legfontosabb esemény lesz Magyarország történetében, most fog eldőlni, hogy kívülről megmondható-e, hogy mit tegyen egy állam. Közben Szakács folyamatosan közbekiabált, tiltakozott a kijelentések ellen. Erre Latorcai figyelmeztette az ellenzékieket, tegyék lehetővé a felszólalások elhangzását.
A Fidesz nevében a Halász János szólalt fel, aki megjegyezte, hogy most összeállt a Jobbik és az MSZP. Nem felejtette el a szocialisták szemére vetni, hogy baj van az „igazságmondásukkal”, hiszen eleinte ellenezték a Jobbik kezdeményezését.
Halász arról beszélt, hogy az ellenzék megpróbálja ellehetetleníteni az októberi népszavazást. Szerinte a törvény már kiállta 2014-ben a próbát, viszont ha most átírnák, azzal megcsúszna a népszavazás, hiszen a választási irodának új értesítőket kellene kiküldenie. Azt mondta, az MSZP csak „ügyeskedik”, ugyanakkor arra nem válaszolnak, hogy támogatják vagy elutasítják a kötelező betelepítést. A Jobbiknak pedig odavetette: megtévesztik a szocialisták őket, hiszen miközben a radikális párt a nem mellett kampányol, most részt vesz a referendum ellehetetlenítésében.
A Fidesz felszólalására is reagált Dömötör Csaba államtitkár, aki egyetértett a képviselő észrevételeivel. Megjegyezte, hogy az Együtt rongálja a plakátokat, ami szerinte méltatlan egy ellenzéki párthoz. Ugyanakkor ma már nem vall színt ez a párt sem, nem mondja el a véleményét a kvótákról.
Dömötör szerint az Európai Bizottság igenis azt javasolja, hogy a jövőben legyen kötelező kvóta felső plafon felett, így megvan a veszélye annak, hogy egy városnyi embert telepítenek majd be Magyarországra.
A KDNP-t a hétfői ülésen Rubovszky György képviselte, aki 1994-ig visszatekintett az időben hosszan beszélve arról, hogy milyen választási törvények születtek az elmúlt évtizedekben.
A KDNP-s politikus felszólalása közben sajtótájékoztatót tartott az országgyűlés sajtóirodáján Fodor Gábor, a Magyar Liberális Párt elnöke. Bár ő az Összefogás jelöltjeként bejutott a parlamentbe 2014-ben, nincs frakciója, így nem szólalhat fel hétfőn, ezért fordult a sajtóhoz. Ő felháborodását fejezte ki, hogy már megint határozatképtelen lesz a parlament, mert a fideszesek nem jöttek el. Szerinte a külföldön dolgozók többsége egyébként úgy szavazna, ahogy az MLP javasolja: az EU mellett voksolna.
Megjegyezte, elképesztő, hogy több mint 10 ezer megjelenése volt a gyűlöletkeltő kampánynak, ami becslések szerint 3 milliárd forintjába került az adófizetőknek.
A Jobbik részéről Szávay István szólalt fel, a törvénymódosítás egyik beterjesztője. A képviselő cáfolni igyekezett azt a fideszes érvet, hogy nem lehet egy választás előtt törvényt módosítani. Hangsúlyozta, a drága népszavazás helyett egyszerűen lehetne a kvóták ellen fellépni: a Jobbik azt javasolja, hogy írják bele az alaptörvénybe a betelepítést tilalmát.
Ezt követően hosszan elemezte, mivel jár a külföldön dolgozók számára több száz kilométert utazni, hogy a fővárosokban található nagykövetségeken sorba álljanak, majd leadhassák a szavazatukat.
Szávay szerint semmi másról nincs szó, minthogy a Fidesz fél a külföldön élő magyaroktól. A politikus kifejtette, ezek az emberek a kormány „katasztrofális” gazdaságpolitikája miatt hagyták el az országot, így 2018-ban nagy valószínűséggel a Fidesz ellen szavaznának, ha erre lenne lehetőségük. Válaszában Völner megismételte, a választójogi eljárásról szóló törvény alkotmányos, majd megjegyezte, ennél hosszabban nem beszélne, mert senkit nem akar untatni.
A vezérszónoki felszólalások után Latorcai bejelentette: a rendkívüli ülés összehívására elegendőnek bizonyult a 45 ellenzéki képviselő aláírása, viszont nem jelent meg elég képviselő ahhoz, hogy a T. Ház határozatképes legyen. Így a Jobbik törvénymódosító javaslatát nem tudták napirendre venni.
A szavazógép szerint 150 képviselő nem jelent meg, négyen szavaztak a javaslat ellen, 45-en mellette.
Latorcainak egyébként meggyűlt a baja először a teremben lévő órákkal, amelyek nem jártak pontosan. Majd figyelmeztette a képviselőket, hogy hiába ülnek bent, nincs betéve a kártyájukat.
Bár a rendkívüli ülést eredetileg 11 óráig tervezték megtartani, a határozatképtelenség miatt több mint egy órával hamarabb berekesztették.
