Az MTI birtokába került bizottsági állásfoglalás szerint azzal, hogy az SZDSZ országos tanácsa (ot) a küldöttgyűlés összehívásakor nem döntött a küldöttválasztás időrendjéről, sőt a tavalyi küldötteket tekinti küldöttnek, megsértette a párt alapszabályát. "Ebből következően a  2009. július 12-i küldöttgyűlés nem lett szabályosan összehívva" - olvasható az állásfoglalásban, amelyet Wittinghoff Tamás, Budaörs  polgármestere, országos ügyvivő kért a jószolgálati és etikai bizottságtól.

A testület hangsúlyozza, hogy a küldöttgyűlésen nem pótolható az elmaradt küldöttválasztás.

A Hankó Faragó Miklós vezette bizottság rámutat: a szabálytalanul összehívott küldöttgyűlésen hozott döntések és határozatok is szabálytalanok lesznek. Ha a bíróság előtt bármely tag vagy esetleg az ügyészség megtámadja a tisztújítási határozatot, az ítélőszék a szabálytalanság megállapítása mellett megsemmisítheti azt.

Azzal kapcsolatban, hogy az ügyvivői testület (üt) jogosult-e ebben a kérdésben dönteni, a bizottság úgy foglalt  állást, hogy az üt - vagy bármely más szerv - által hozott döntés politikai, és nem jogi érvényű. Attól, hogy egy politikai szerv állást foglal arról, a szabályokat betartották, még nem teszi szabályossá a küldöttgyűlés összehívását és megtartását. "Jogkövetkezmények kiváltására alkalmas módon csak a független bíróság dönthet jogi vita esetén". (Szerdán az SZDSZ üt-je azt közölte, hogy szabályszerűen fogják megtartani a vasárnapi küldöttgyűlést.)

A jószolgálati és etikai bizottság szerint az ot-nek van joga eljárni, és a szabálytalan döntése helyett a kialakult helyzetre tekintettel új döntést hozni. Ugyanakkor az alapszabály rendelkezései alapján az SZDSZ-ben nincs olyan hatáskörű szerv, amely jogi ügyekben - egy polgári bírósághoz hasonlóan - döntést hoz.

Szerdán látott napvilágot az a szabad demokrata forrásból származó értesül, miszerint kétségek merültek fel az SZDSZ vasárnapra összehívott tisztújító küldöttgyűlésének szabályszerűségével kapcsolatban. A párt küldöttgyűlésének mandátumait vizsgáló öttagú bizottságának keddi ülésén hárman úgy foglaltak állást, hogy a szervezet alapszabálya értelmében korábbi küldöttekkel nem lehet tisztújítást tartani.

A nyilatkozó politikusok szerint a küldöttgyűlést a tavaly megváltoztatott alapszabály értelmében minden esetben új küldöttek állításának kellene megelőznie, de ez most elmaradt, mert az országos tanács a korábbi küldöttekkel rendelte el az esemény  megtartását. Hozzátették, a jelenlegi helyzetben, illetve a tavaly kirobbant elnökválasztási botrány után az SZDSZ nem engedheti meg magának, hogy ne szabályszerű keretek között válasszon elnököt és ügyvivőket.

Az ügyben Bőhm András ot-tag is jogi szakvéleményt kért. A külföldön tartózkodó politikus az erre vonatkozó kérdésre annyit mondott, hogy felkért egy jogászt, és annak véleménye szerint valóban komoly kétségek merültek fel, de arról nem tud, hogy azóta mi történt az ügyben. Szerdán az SZDSZ üt-je viszont azt közölte, szabályszerűen fogják megtartani a vasárnapi küldöttgyűlést. Az  ügyvivői testület nap folyamán tartott ülésén foglalkozott az ezt megkérdőjelező véleményekkel. Az üt többsége alapos megfontolás után a küldöttgyűlés változatlan formában történő megtartása mellett foglalt állást.

Fodor Gábor a június 7-i európai parlamenti (EP) választások eredményének nyilvánosságra kerülése után jelentette be, hogy felajánlja lemondását a pártelnöki posztról. Az országos tanács következő héten tartott ülésén pedig hivatalosan is lemondott. Az ot akkor úgy döntött, hogy a tisztújító küldöttgyűlést július 4-re hívja össze.

Miután többen is szabálytalannak tartották a küldöttgyűlés összehívását, az országos tanács később úgy határozott, hogy július 12-én kell megtartani a tisztújítást. Vasárnap az elnök személyéről, valamint a 12 tagú ügyvivői testület összetételéről is döntenek.