A nemzetiségi választópolgárok adatainak kötelező kiadását - az ajánlóívek átvételével egy időben - az indokolja, hogy a jelölő szervezetek így tudják, kiktől és milyen lakcímen gyűjthetnek ajánlásokat. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy ajánlásgyűjtésnél csak azokhoz kopogtatnak majd be, akik a nemzetiségi választók listáján szerepelnek.

A jelölőszervezetek még két alkalommal kaphatják meg - immár kérésre - a nemzetiségi választópolgárok adatait (a választást megelőző 35. és 13. napon), de ezekben az esetekben már csak azokét, akik nem tiltották le adataikat. Ezeknek az adatkikérési lehetőségnek a célja az, hogy a szervezetek célzott és takarékos kampányt tudjanak folytatni, így választási szóróanyagaikat, kiadványaikat csak azoknak a postaládájába dobják be, akiket érint a nemzetiségi választás.

Az adatkezelések eltérésének az oka az, hogy míg az első esetben az adatkiadás az ajánlásgyűjtés megkönnyítését szolgálja, addig a második és harmadik eset a kampánytevékenységet. A jelölőszervezetek tehát nem használhatják a kampány során az első alkalommal kiadott nemzetiségi listát, csak azokat, amelyekben nem szerepelnek azok a választópolgárok, akik abból töröltették magukat.

A központi névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként nyilvántartottak adatait a helyi, a területi, valamint a Nemzeti Választási Irodától lehet kikérni, térítésmentesen.

Az adatok kiadását a második és harmadik alkalommal bárki letilthatja, ahogy a települési önkormányzati választáson is, ehhez egy nyilatkozatot kell kitölteni, akár online módon a www.valasztas.hu oldalon. Az adatokat ugyanazon a nyomtatványon lehet letiltani, mint amelyiken a nemzetiségi nyilvántartásba vételt kezdeményezték a központi névjegyzékben.

A nemzetiségi választásokon azok a szervezetek indulhatnak, azaz kezdeményezhetik jelölőszervezetként való nyilvántartásba vételüket bármely területi választási bizottságnál, vagy a Nemzeti Választási Bizottságnál, amelyek a választás kitűzésekor a civil szervezetek bírósági nyilvántartásában már jogerősen szerepeltek és amelyeknek az alapszabályban rögzített céljai között szerepel valamely nemzetiség képviselete. Szakszervezet és párt nem indulhat a nemzetiségi választáson.   

A következő, öt év múlva esedékes nemzetiségi választáson a jogszabály már három év működéshez köti a nemzetiségek képviseletét felvállaló szervezetek indulását.