Minden második szavazat a Fideszre ment

A voksok kicsivel több mint felét a Fidesz szerezte meg az önkormányzati választáson – állítja elemzésében a Republikon Intézet. A baloldal összességében csaknem 26 százalékig jutott, ami azonban csak huszadannyi polgármesteri posztot ért, mint amennyit a kormányoldal elnyert.
Az önkormányzati választáson leadott voksok 51 százalékát szerezte meg a Fidesz, 17,1 százalékot ért el a Jobbik, 15,3-at az MSZP, míg a DK 6,6, az Együtt-PM négy, az LMP 2,9 százalékkal zárta az október 12-i választást – ez derül ki a Republikon Intézet gyorselemzéséből. Az intézet az összesítést saját módszertana alapján végezte el, mert a bonyolult választási rendszer miatt a Nemzeti Választási Iroda által nyilvánosságra hozott adatok önmaguknak nem adnak biztos támpontot a tekintetben, hogy az egyes szervezetekre pontosan mennyi szavazat jutott.

A 2010-eshez képest a Fidesz öt százalékot veszített, a baloldal pedig nagyjából az akkori teljesítményét hozta: 26 százalékos támogatottságot ért, ami valamivel jobb is, mint az MSZP négy évvel ezelőtti eredménye. A baloldal tehát nem tűnt el, csupán több párt hozza össze ugyanazt a támogatottsági arányt – vonja le a következtetést az elemzés. Egyébként valamelyest a Jobbik támogatottsága is nőtt.

Az összesítésből kitűnik, hogy az MSZP Budapesten és a megyei jogú városokban egyértelműen jobban szerepelt a Jobbiknál, az összesített baloldali eredmény pedig e két színtéren sokszorosa a radikális párténak. A megyei közgyűlési voksok esetén azonban már a Jobbiké a második hely. A megyei listákra a Budapesten és a megyei jogú városokban lakók nem szavaztak, tehát nagyjából ötmillió választásra jogosult voksolhatott a listákra. Az ő pártpreferenciáik mások, mint a nagyvárosok élőké, mert körükben a szélsőjobb támogatottsága magasabb.

Látszik azonban, hogy igen csekély az MSZP és a Jobbik közti országos különbség, s ha a DK és az Együtt-PM eredményét is hozzászámítjuk a szocialistákéhoz, a baloldal csaknem 26 százaléka áll szemben a Jobbik 17 százalékával.

Továbbra is Budapesten a leggyengébb a szélsőjobboldal – szögezik le az elemzők –, mert a fővárosban a radikális párt ismét csak az LMP-t tudta megelőzni. A megyei jogú városok esetén a fővárosnál valamivel erősebb a Jobbik, de még itt is igaz, hogy a szocialista párt erősebb, mint a radikálisok.

A megyei közgyűlési szinten, azaz a megyei jogú városoknál kisebb településen leadott szavazatok esetén ugrik meg a Jobbik eredménye: az itt leadott voksok mintegy húsz százalékát szerezték meg. E szavazatok alapján a szélsőjobb egyértelműen erősebb, mint az MSZP, míg a DK-val és Együtt-PM-mel kiegészített baloldal nagyjából egy szinten van vele.

Az egyes szervezetek Republikon által mért támogatottsága és az elnyert mandátumok száma között nincs azonban szoros kapcsolat. A Fidesz 51 százaléka hatszáznál több polgármesteri posztot hozott, míg a baloldal a 26 százalékkal mindössze 35 településvezetői tisztséget nyert el.

Hasonló a helyzet a képviselő-testületi tagok számát illetően is, hiszen a Fidesz 2600 helyet szerzett, a baloldal pedig ennek csupán az ötödét. A Jobbik esetében még nagyobb az aránytalanság, mert a 15 százalék mindössze 14 polgármesteri széket ért, miközben csaknem annyi helyi képviselőjük lesz, mint a baloldalnak összesen.

Módszertan

Egy-egy szervezet összesített szavazatát a párt budapesti kerületi polgármesterjelöltjére, megyei jogú városokban állított polgármesterjelöltjeire és megyei közgyűlési listájára leadott voksok összeadásával kapták meg. A közös jelöltekre leadott szavazatokat a fővárosban annak a pártnak adták, amely az adott személyt indította. A megyei jogú városokban a voksokat a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok alapján, a pártok támogatottságának arányában osztották szét.

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.