Elérhetővé tette a Századvégtől kiperelt, közpénzen készült tanulmányokat a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). A dokumentumok számos stratégiai területen megkérdőjelezik az Orbán-kormány politikájának helyességét. A tanulmányokat ide kattintva éri el.

Amint azt a TASZ felidézi, 2011-ben a magyar kormány szakpolitikai tanulmányokat rendelt négymilliárd forintért a Századvég cégcsoporttól. A szervezet jogértelmezése szerint a közpénzen készült tanulmányok közérdekű adatok, amelyeket bárki megismerhet, ám a kormány vonakodott átadni azokat. Maga a TASZ három éven keresztül pereskedett a tanulmányokért, míg végül ügyfelükkel, Joó Hajnalkával (aki korábban az Origónál és a VS.hu-nál dolgozott újságíróként) együtt elérték, hogy a Miniszterelnökségnek ki kellett adnia az iratokat. Az anyagot először a VS.hu dolgozta fel, ezután a TASZ honlapján a teljes dokumentummennyiség hozzáférhetővé vált.

Az egyik 2014-ben készült tanulmány azt demonstrálja, hogy a „rezsicsökkentés" ugyanolyan politikai termék volt, mint a polgári Magyarország. A háztartási energia ára a 2014-es választások időpontjában nagyjából ugyanazon a szinten volt, mint 2010-ben, amikor a most kormányzó koalíció hatalomra került. 2012-ig Orbánék is szorgosan emelték az árakat, majd több lépésben lefaragták a saját korábbi áremeléseiket, visszatérve a 2010-es kiindulóponthoz. Az egyetlen kivételt az áram jelenti, amelynek ára a tanulmány szerint négy év alatt 18 százalékkal csökkent – az európai áramtarifák összeomlása nyomán.

Önálló tanulmányban elemezte a Századvég Ukrajna esetleges szétesését és a magyarok lakta Kárpátalja sorsának potenciális alakulását. A szöveg konklúziója szerint rendkívül kicsi az esélye annak, hogy a szomszédos állam darabjaira hulljon, még az is csak minimális valószínűséggel fordulhat elő, hogy a többségében orosz nyelvűek lakta, Oroszországgal határos sáv leváljon.

Elképzelhető, hogy az ország idővel a föderatív berendezkedés felé fordul, ez azonban nem feltétlenül garantálja majd a helyi magyarság autonómiáját, illetve szabadabb nyelvhasználatát, mivel a magyarok Kárpátalján belül is kisebbségben vannak.

A vallás és a társadalom kapcsolatát vizsgáló, ugyancsak 2014-es elemzés szerint a második Orbán-kabinet alatt csökkent azoknak az aránya, akik szerint jó ötlet az egyházak állami támogatása, és a relatív többség nem adna a mostaninál több közpénzt egyházi célokra. Nemhogy a teljes társadalom, de még a hívők többsége sem tolerálja, ha az egyházak beleszólnak bizonyos politikai, illetve társadalmi kérdésekbe, az egyházi véleményeket egyedül a szegénység ügyében tartják relevánsnak. Mérséklődött a kötelező hit- és erkölcstan támogatottsága is – mindez a kormányzati egyházpolitika sikertelenségét és kontraproduktív mivoltát jelzi.

2014 szeptemberében, néhány hónappal a Norvég Alap-botrány kipattanása után kérdezett rá a Századvég arra, hogy mit gondol a magyar társadalom a civil szektorról. Az adatok szerint a túlnyomó többség úgy gondolja, hogy a civilek hasznos és a közösség szempontjából fontos munkát végeznek, a negatív vélemények száma még az egytizedet sem éri el – ez arra utal, hogy a nonprofit szervezetek elleni kormányzati fellépésnek nem volt valódi társadalmi bázisa.