A Klik szerint folyamatosan fizetik ki az érettségiztetésért járó pénzt. A tanárokhoz nem érkezett meg Kurucz Árpád / Népszabadság

„Akár az iskolák fenntartójának számító Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, valamint a kórházak felügyelő szerve, a GYEMSZI is a kormányhivatalokhoz kerülhet a jelenleg zajló szakmai előkészítő munka eredményeként” – mondta az InfoRádióban György István, a budapesti kormányhivatal vezetője.

Az oktatással foglalkozó szakembereket megdöbbentette a hír, és nehezen is tudják azt értelmezni. Egyikük, Radó Péter azt gondolja, hogy amikor a Kliket létrehozták, azzal központosítottabb tanügyigazgatást alakítottak ki, mint ha ezek az igazgatási hatáskörök járási szinten maradtak volna. A szociológus-oktatási szakértő szerint e nyilatkozatból az a szándék sejlik fel, hogy a kormány tovább akarja centralizálni a rendszert azzal, hogy a még megmaradt önkormányzati hatáskörök némelyikét is elvonják és a kormányhivatalokhoz telepítik. A homályos elképzelésből egyelőre nem látszik, hogy ha a tanügyigazgatás a kormányhivatalokhoz kerül, akkor lesz-e értelme valamilyen központként tovább működtetni a Kliket, vagy az Oktatási Hivatal vesz át bizonyos igazgatási funkciókat – ebben az esetben a Klik akár meg is szűnhet. Radó rámutat, hogy a közigazgatási hivatalokhoz kizárólag tanügy-igazgatási feladatokat lehet csoportosítani.

– Csakhogy a Kliknél nem közigazgatási jellegű feladatok is vannak, ilyen például a pedagógusok továbbképzése vagy az oktatásfejlesztési programok. Ezek hová kerülnek? Továbbá: mi lesz azokkal a feladatokkal, amelyek gazdasági jellegűek? Hiszen a háromezer lélekszámúnál kisebb települések nem működtetnek iskolákat, helyettük ezt a feladatot a Klik végzi. A kormányhivatalok gazdasági műszaki ellátó szolgálatként is működnek majd? – mutat rá az elképzelés látható hiányosságaira Radó Péter. A szakember azt mondja, ha a tanügyi rendszert integrálják a közigazgatási rendszerbe, a Klikkel kapcsolatos problémahalmazból semmi nem fog megoldódni.

– A Klik alulfinanszírozott és túlcentralizált, s ez bénítja az iskolák mindennapi működését – mondja Radó, így aztán véleménye szerint a Klik kormányhivatalhoz sorolása talán még tetézi is a gondokat. Kiemeli ugyanakkor: mint minden átmenet, ez is pénzbe kerül, ha belevágnak.

– A költségek brutálisak, ha egy ekkora rendszerhez hozzányúlnak, ami átmenetileg lebénul, és több év is kell, amíg a szervezeti rutin kialakul. Erre a legjobb példa az a másfél éve tartó káosz, ami az önkormányzati iskolák centralizálása óta nap mint nap tapasztalható.

S hogy e káoszból egy friss elemet kiemeljünk: lapunkat megkeresték vidéki és fővárosi gimnáziumi tanárok, akik arra panaszkodnak, hogy bár augusztus közepe van, még mindig nem fizette ki a Klik azt a díjat, ami az érettségi bizottságokban elvégzett munka után jár. Az „átkos” önkormányzati fenntartásban ezt a díjat legkésőbb júliusban megkapták. Megkérdeztük a Klik sajtóosztályát, mikorra várhatók a kifizetések, és mi áll a csúszás hátterében. „A Klik folyamatosan fizeti az érettségi és szakmai vizsgáztatási díjat a pedagógusoknak”– így a szűkszavú válasz. De arra semmilyen érdemi reakció nem volt, hogy miért csúsznak a kifizetések.

Szüdi Jánost is megkérdeztük, mit gondol a György István által mondottakról. A jogász nem tudja elképzelni, hogy a fenntartást áttennék a kormányhivatalokhoz. Ő úgy hallotta, inkább a járási szintről megyei szintre helyeznék a feladatokat.

– Jelenleg a Klik is egyfajta kormányhivatal, amely magában foglalja az iskolákat – mutat rá. Szüdi szerint egy dolgot lehet biztosan tudni a Klikkel kapcsolatban: soha nem állt rendelkezésre az a közel négyszázmilliárd forintnyi költségvetési forrás, amelyet eredetileg beterveztek. Állandóan újabb és újabb feladatokat sóztak a Klikre, miközben a korábban rögzített feladataival kapcsolatban is egyre nagyobb adósságot halmozott fel. Így közel hatvanmilliárdos adóssága van már. Emiatt kapott a tartalékkeretből húszmilliárdot júliusban. Csakhogy szeptembertől belép az életpályamodellből következő újabb béremelés. (Mint ismert, a többlépcsős béremelés egy éve kezdődött el, akkor a tervezett béremelés hatvan százalékát megkapták a pedagógusok, a fennmaradó negyven százalékot 2017-ig, fokozatos emeléssel utalja az állam.) A most szeptemberi béremelés fedezetére ötvenmilliárd forintra lenne szükség Szüdi szerint. Úgy látja, erre jelenleg nincs pénz a rendszerben.