A nemzetgazdasági minisztertől és az emberi erőforrások miniszterétől jogszabály-módosítást, az adóhatóság elnökétől felülvizsgálatot kért Székely László ombudsman a passzív státusú hallgatók munkavégzésének elősegítéséért - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala hétfőn az MTI-vel.

Az ombudsman szerint bizonytalanságot, jogalkalmazási problémákat okoz és a jogbiztonság sérelmének gyanúját veti fel az a szabályozás, amely a tanulmányaikat ideiglenesen szüneteltető hallgatóknak nem teszi lehetővé, hogy az iskolaszövetkezet közreműködésével vállaljanak munkát.

Az alapvető jogok biztosa Méltó kezdet - a fiatalok munkavállalási lehetőségei című vizsgálatsorozatában áttekintette a felsőfokú tanulmányokat folytató hallgatók munkavégzésének szabályozását és gyakorlatát is. A vizsgálat közben az iskolaszövetkezetek érdekképviseleti szervétől panasz érkezett, amelyben kifogásolta, hogy a Nemzeti Adó-és Vámhivatal (NAV) külön igazolást kér a hallgatói jogviszony fennállásának bizonyítására, miközben arra önmagában a diákigazolvány is megfelelne. A megoldást egy időközben született kormányrendelet hozta meg, amely szerint a NAV-nak el kell fogadnia a diákigazolványt.

Továbbra is maradt azonban az az ellenőrzési gyakorlat, amely a munkavállalást nem teszi lehetővé az iskolaszövetkezeten keresztül azoknak a hallgatói jogviszonyban álló diákoknak, akik valamilyen okból - személyes, anyagi vagy a felsőoktatással összefüggő körülményeik miatt - meghatározott időre szüneteltetik tanulmányaikat.

Ezen felül a NAV szerint az iskolaszövetkezet adó- és járulékkedvezményei csak a tanulmányait folytató diáknak járnak. Az alapjogi biztos ezzel szemben arra emlékeztetett, hogy a felsőoktatási törvény értelmében a tanulmányok ideiglenes szüneteltetése nem jár az egészségügyi szolgáltatásra jogosultság, az utazási és más kedvezmények automatikus megvonásával. A NAV korlátozó jogalkalmazói gyakorlata több szempontból is ellentétesen hat, mint a fiatalok foglalkoztatását elősegítő állami intézkedések - figyelmeztetett az ombudsman.

Évente körülbelül 130 ezer diák dolgozik a tanulmányai mellett, sokan azért, hogy így teremtsék elő tanulmányaik, megélhetésük költségeit. Erre a szociális szövetkezeti formában működő iskolaszövetkezet teremt kedvező lehetőséget. A munkáltatók ugyanis többnyire csak akkor alkalmaznak gyakorlat, szakképzettség nélküli fiatalokat, ha azt az állam kedvezményekkel ösztönzi. A passzív státusú hallgató így jóval nehezebben talál munkát, mert nem veheti igénybe sem a járulékkedvezményeket, sem az iskolaszövetkezet kiterjedt kapcsolatrendszerét, szolgáltatásait, garanciáit.

Mindezek alapján az alapvető jogok biztosa megállapította, hogy a NAV szűkítő jogértelmezésen alapuló gyakorlata a jogbiztonság követelménye és az érintettek munkához való jogának érvényesülése szempontjából "alapjogi visszásság közvetlen veszélyét" idézi elő.

A biztos felkérte a nemzetgazdasági minisztert, hogy az emberi erőforrások miniszterével együttműködve kezdeményezzen jogszabály-módosítást. A NAV elnökétől pedig azt kérte, hogy vizsgálja felül a passzív féléves hallgatók iskolaszövetkezeti munkavállalásával kapcsolatos jogértelmezési és ellenőrzési gyakorlatot - olvasható az ombudsmani közleményben.