Ombudsmani védelemben az eljárásrend
Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa, Szabó Máté kedden nyilvánosságra hozott álláspontja szerint a fogyatékossági támogatás célja, hogy hozzájáruljon a súlyosan fogyatékos személy állapotából eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez. Éppen ezért az igényt elbíráló eljárás elhúzódása magában hordozza az emberi méltósághoz és a szociális biztonsághoz való jog sérelmének lehetőségét.
Szabó Máté egy konkrét ügy vizsgálatakor jutott erre a megállapításra; a biztos által vizsgált esetben tíz hónapon át húzódott a támogatás megítélése, és az igénylő a határozat megszületése előtt öt nappal meghalt.
A biztos emlékeztetett rá: a támogatást a Magyar Államkincstár lakóhely szerint illetékes regionális igazgatóságánál lehet igényelni. Ehhez az érintettnek fel kell keresnie háziorvosát, aki kitölti a beutalót az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet (ORSZI) orvosi bizottságához. Nyilatkozik arról, hogy a rendelkezésre álló orvosi dokumentáció alkalmas-e az állapot megítélésére, és véleményt ad az igénylő önálló életviteli képességének minősítéséhez.
Az államkincstár regionális igazgatósága az igénybejelentést követően felkéri a szakértői intézet bizottságát a súlyos fogyatékosság minősítésére. A döntés ismeretében az államkincstár dönt arról, megítéli-e a fogyatékossági ttámogatás, vagy elutasítja az igényt. A támogatás az igénybejelentés hónapjának első napjától jár.
Szabó Máté szerint, ha a szakértői intézet orvosi bizottsága hiánypótlást ír elő, a szükséges dokumentumok beszerzéséhez az igénylő semmilyen segítséget nem kap. Ha például a szakrendelésen előjegyzés alapján fogadják a betegeket, az igénylőnek akár több hetet is várnia kell, míg elvégzik a szükséges vizsgálatokat és összegyűlik a megfelelő orvosi dokumentáció.
A vizsgált ügyben az igénylő a másodfokú határozat megszületése előtt öt nappal meghalt, de a támogatást nem fizették ki az örökösöknek, arra hivatkozva, hogy a fogyatékossági támogatásról szóló döntés a közléssel válik jogerőssé, ám a kézbesítés időpontjában az igénylő már nem élt. A határozat tehát nem tekinthető közöltnek, így nem emelkedhetett jogerőre, jogerő hiányában pedig a kifizetés nem teljesíthető jogszerűen.
Szabó Máté szerint nem ombudsmani, hanem bírósági hatáskörbe tartozik annak eldöntése, okozott-e kárt, hogy a hatóság többszörös határidő-mulasztása miatt az igénylő elesett a támogatástól, vagy, hogy a hatóság kötelezhető-e az ilyen károk megtérítésére.