A szervezetek egy konkrét eset, egy hároméves kisfiú Romániába küldésével kapcsolatban sürgős vizsgálatot is kértek az ombudsmantól. A két szervezet közleményében kifejtette: Magyarországon jelenleg csaknem 40 ismeretlen állampolgárságú gyermek él gyermekotthonban vagy nevelőszülőknél, és számuk évente 5-10-zel növekszik.

Ha a nem magyar állampolgárságú anyától magyar kórházban született gyereket édesanyja a születése után a kórházban hagyja, a gyermeket a jogszabályok alapján ismeretlen állampolgárságúként anyakönyvezik, magyar állampolgárságot nem szerezhet, nem fogadható örökbe.

Ezekben az esetekben a magyar és a feltételezett származási országok gyermekvédelmi hatóságai között nehézkes az együttműködés, a gyermekek jogi státusának tisztázására sokszor csak több év elteltével kerül sor, amikor már beilleszkedtek környezetükbe, kötődnek magyar nevelőszüleikhez.

Az ilyen ügyekben kizárólagosan illetékes budapesti V. kerületi gyámhivatal azonban a jelenlegi gyakorlat szerint a lehető legrövidebb időn belül elrendeli el a gyermek átadását a származási országnak, a felkészülésre szinte időt sem adva, gyakran úgy, hogy mellőzi az egyeztetést a nevelőszülőkkel. A gyermekek származási országában a hatóságoknak sokszor nincs meg a megfelelő elhelyezéshez szükséges információjuk - írták.

Egy konkrét esetet ismertetve rámutattak: ez történt azzal a hároméves kisfiúval is, aki a kecskeméti SOS-Gyermekfaluban élt, hivatásos nevelőszülői családban. A nevelőszülő semmilyen információt nem kapott arról, hogy a kisfiút hova viszik, csak annyit tudott, hogy Brassóba, Romániába.

Kitértek arra is, hogy végül a gyermekfalu munkatársai saját személyes kapcsolataikat felhasználva érték el a brassói hatóságokat a kiutazás előtt pár nappal. Ekkor derült ki: a kinti román szakembereknek eszükbe sem jutott, hogy a gyermek csak magyarul beszél, nem gondoskodtak magyarul beszélő kollégáról, sem a határon történő átvételnél, sem pedig a gondozási hely kiválasztásakor. Az illetékes magyar gyámhivatal semmilyen információt nem adott egyik fél számára sem, ami megkönnyíthette volna a gyermek beilleszkedését új környezetébe.

A civil szervezetek álláspontja szerint a repatriálás és annak módja nem megfelelő, és jogszabálysértő: az évek óta családi környezetben élő, nevelőszüleikhez kötődő gyermekek kiszakítása megszokott környezetükből sérti az alkotmányban megfogalmazott gyermekvédelmi követelményeket, és nem egyeztethető össze a New York-i gyermekjogi egyezmény előírásaival.

A civil szervezetek azt kérték az állampolgári jogok országgyűlési biztosától, hogy soron kívüli, sürgősségi vizsgálatot folytasson le a konkrét ügyben.