Ki véd meg a vagyönőröktől?
Szabó Máté hivatalból indított vizsgálata végén arra következtetésre jutott, szükséges megszervezni a személy- és vagyonőrök szakmai tevékenységének ellenőrzését, a jogellenes intézkedésekkel okozott sérelmek vizsgálatára pedig független szervezetnek kellene felhatalmazást kapnia. Az ombudsman az ügyben a belügyminiszterhez fordult.
Az Országgyűlési Biztos Hivatala vasárnap közleményben tájékoztatta az MTI-t Szabó Máté vizsgálatáról. A közleményben emlékeztetnek rá: a polgárok bírósághoz fordulhatnak, feljelentést tehetnek, vagy polgári peres eljárást indíthatnak, ha megítélésük szerint a vagyonőr jogellenes módon intézkedett velük szemben. A vagyonőrök tevékenységét szabályozó törvény alapján pedig a szakmai kamarához fordulhat az, aki a személyiségi jogait érzi sértve, vagy etikai vétséget tapasztal; az etikai eljárás következménye pénzbírság, vagy akár a kamarából való kizárás is lehet.
"A jogellenes személy- és vagyonőri intézkedésekkel szemben alkalmazható jogorvoslatok azonban - különösen a rendőri intézkedés elleni panasszal összemérve - nem tekinthetőek tényleges, valódi garanciáknak" - állapította meg a biztos. Szabó Máté szerint a rendőrök esetében személyes azonosíthatóságuk adja meg a későbbi esetleges felelősségre vonás lehetőségét, a vagyonőrök azonosíthatósága azonban nem megoldott, ami nehezíti a jogorvoslati eljárást.
További problémának nevezte a vagyonőrök szakmai ellenőrzésének hiányát. A törvény értelmében a rendőrség látja el a személy- és vagyonőrök hatósági ellenőrzését, a rendőrség azonban csak a tevékenység folytatásához szükséges formai feltételek meglétét vizsgálhatja, azt azonban nem, hogy a vagyonőr tevékenysége során sértette-e személyiségi jogokat. Ennek vizsgálata a szakmai kamara feladatai közé sem tartozik - tette hozzá.
A biztos rámutatott arra is: az állam kötelessége, hogy a magánszemélyek között megakadályozza illetve felelősségre vonhatóvá tegye a magánszemélyek jogellenes cselekedeteit.