Olimpia: új módszert vet be a kormány
Átalakul az olimpiai pályázat finanszírozása: a kormány nem közvetlenül utalja át az erre szánt összeget a pályázatot koordináló Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-nek, hanem a látványsportágakban már kipróbált taotámogatással, közvetve ad pénzt. Egy karácsony előtt megjelent kormányhatározat még azt irányozta elő: két év alatt 15, közterhekkel együtt 19 milliárd forintot különítenek el erre a célra. Mint akkor megírtuk: kiegészítő lehetőségként megjelent a kormány terveiben a társaságiadó-kedvezmények felhasználása, vagyis az, hogy a vállalkozások üzleti eredményükből segíthetik a pályázatot. Az állam így a közvetlen támogatás helyett adóbevételről mond le. A múlt héten a parlament elé került az a törvényjavaslat, amely megteremti ennek lehetőségét.
 |
| Fotó: Kurucz Árpád / Népszabadság/archív |
Lapunk kérdésére a Nemzetgazdasági Minisztérium világossá tette: a taotámogatás a közvetlen költségvetési hozzájárulás összegét csökkentheti, vagyis a 19 milliárdos számla egyelőre nem nő. Ezt erősítette meg a Budapest 2024 Nonprofit Zrt. válasza is.
Igaz, a képlet bonyolultabb: hárommilliárd forintot ugyanis elkülönített a kormány a pályázatra. Az NGM válasza szerint azért, mert az olimpiai vállalatnak máris vannak kiadásai, a taotámogatások pedig csak később érkezhetnek meg. Ez azért is érdekes, mert a cég létrehozását kezdeményező fővárosi előterjesztésben az szerepel: a 250 millió forintos alaptőkén felüli forrásokat az állam bocsátja a társaság rendelkezésére a költségvetés terhére. Ez persze a taóra is igaz, noha kormányzati tisztviselők szeretik azt sugallni, hogy az nem közpénz.
A jelenleg hat főt foglalkoztató zrt. kifizetéseinek ellenőrzését két tulajdonosa – a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság – végzi. Azaz nem a sportpolitikáért is felelős Emberi Erőforrások Minisztériuma, amely a látványsportágakban működő szakszövetségeket kontrollálja. Az olimpiai cégnek nem kell részletes tervet készítenie a kiadásairól, ellenben az összes forintot a pályázat céljaira kell szánnia.
A törvényjavaslat nem teszi lehetővé, hogy azok a vállalatok, amelyek a taón keresztül támogatják az olimpiai projektcéget, bármilyen ellenszolgáltatást kapjanak ezért. Ez pedig a tao eddigi tapasztalatai alapján azt jelenti: titokban maradhat, mely vállalatok állnak a kormány olimpiai álma mellé, ami biztosan fokozza a korrupciós kockázatot. (A rejtett sporttámogatásokkal kapcsolatos visszatérő félelem, hogy az adójuk egy részét a kormánynak kedves célra felajánló cégek igen jól szerepelnek például a közbeszerzéseken.)
Az olimpiai cégnek minden bizonnyal sikerül összegyűjtenie a pályázati költségvetésből hiányzó 16 milliárd forintot. A gazdasági tárca úgy számol, a cégek idén 64-69 milliárd forintot szánnak sporttámogatásra. Ebből szinte biztosan megszerzi saját részét a Budapest 2024, amely a 2017-es döntésig tehát 19 milliárdot költhet el. Ez a duplája annak a tízmilliárdnak, amivel a PricewaterhouseCoopers (PwC) tanácsadó cég hatástanulmánya számolt.
Hogy ez a végösszeg-e, nem tudni, de a pályázat beadásáig már nem nőnek tovább a költségek. Ennek határideje ugyanis a héten le-jár, a kormány pedig már csatolta is a szükséges garancialevelet.
A Budapest 2024 Nonprofit Zrt. vezetői a főváros és a MOB irányítóihoz köthetők. Az igazgatóság tagja Schneller Domonkos, a Fidesz egykori XI. kerületi képviselője, Fürjes Balázs kormánybiztos, az olimpia kormányzati felelőse, Baranyainé Kántor Andrea városházi irodavezető, Schmitt Pál volt köztársasági elnök, a NOB magyar tagja, Csörgits Lajos győri aljegyző (bizonyára a polgármester, Borkai Zsolt MOB-elnök megbízottjaként) és Bienerth Gusztáv, a PwC volt ügyvezetője.
