Bár elvileg van még jogorvoslati lehetőség (alkotmányjogi panasz benyújtása esetén a végső szó az Alkotmánybíróságé, és akár újabb kérdéssel is próbálkozhatnak a kezdeményező civilek), a bírósági verdikt ismeretében nincs reális esély a referendum kiírására.

A Kúria érvelése több mint váratlan. Arra hivatkozik, hogy a főváros már elküldte részvételi szándéknyilatkozatát a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak. Ugyanakkor az indoklás is jelzi, hogy a pályázati dokumentációt még nem nyújtotta be Budapest, ennek határideje február 17-e. A Kúria szerint azonban a kérdés (amely azt célozza, hogy a főváros ne pályázzon a játékok rendezési jogára) megtévesztő, mivel „a választópolgár a népszavazás időpontjában a pályázat beadásáról már nem tud véleményt nyilvánítani, az ugyanis addigra már megtörtént”.

Ez a jövőbe látó megközelítés azonban figyelmen kívül hagyja azt, hogy a népszavazást kezdeményezők célja az olimpiarendezés meghiúsítása, márpedig egy már benyújtott pályázatot is vissza lehet vonni.

A döntéssel egyébként a budapestiek egy olyan lehetőségtől esnek el, amit a világ számos országában élők megkaptak. Novemberben Hamburg lakossága döntött arról, hogy a város ne pályázzon a 2024-es játékokra, tavaly májusban pedig a krakkóiak utasították el a város jelentkezését a 2022-es téli olimpia rendezésére. Így tettek a müncheniek, illetve a városhoz közeli síterep, Garmisch-Partenkirchen lakossága is, ahogy a svájci St. Moritz környékén élők is.

Rómában pedig – amely Budapesttel, Párizzsal és Los Angelesszel versenyez a nyolc év múlva esedékes játékokért – most vetette fel az ellenzék a népszavazás szükségességét. Az olasz fővárosban élők abban bízhatnak, hogy náluk nem a Kalas Tibor, Mudráné Láng Erzsébet és Balogh Zsolt alkotta tanács ítélkezik a népszavazási ügyekben.

Amely egyébként a városligeti múzeumi negyed ügyében is megtagadta a népszavazási kérdés hitelesítését arra hivatkozva, hogy egy helyi referendum nem írhatja felül a törvényhozás akaratát, márpedig a Városliget „megújításáról" törvény rendelkezik.