Áder nem sieti el (A képen a türkmén államfő ír a Sándor-palota vendégkönyvébe) Soós Lajos / MTI

A Népszabadság kormányhoz közel álló forrásokból korábban úgy értesült, hogy a voksolást – a parlamenti választáshoz hasonlóan – a lehető legkorábbi időpontban szeretnék lebonyolítani. Áder János azonban csütörtökön nem lépett, így október első vasárnapján már biztosan nem szavazhatunk.

Az államfő szakértők szerint azért nem döntött, mert a helyhatósági választásra vonatkozó egyes szabályokat a képviselők több mint negyede az Alkotmánybíróságnál (AB) megtámadta, és a beadványról a testület valószínűleg csak hétfőn dönt.

Az ellenzék egyebek mellett azt kifogásolja, hogy Budapesten nem közvetlenül választják meg a fővárosi közgyűlési képviselőket, hanem a 33 fős testületnek – a főpolgármester mellett –automatikusan tagja lesz a 23 kerületi polgármester. Az egyes városrészek lakosságszáma közötti jelentős eltérés miatt sérül a választójog egyenlőségének elve, mert a közgyűlésbe kerülő polgármesterek megválasztásához szükséges szavazatok száma között akár ötszörös lehet a különbség.

Az alaptörvény szerint „a helyi önkormányzati képviselőket és polgármestereket (…) közvetlen és titkos szavazással” választják meg. Ebben az esetben ez az elv sem érvényesül, hiszen a közgyűlés tagjaira – illetve a jelölteket tartalmazó pártlistákra, ami az eddigi gyakorlat volt – kétségkívül nem lehet voksolni. Az sem vitatható, hogy egyes kerületekben húszezer,másutt százezer választásra jogosult él.

A Belvárosban nem egészen tízezres, míg Újbudán harminc-negyvenezres támogatottságra van szükség a kerületi polgármesteri poszt – s a közgyűlési képviselői tisztség – elnyeréséhez. A kompenzációs listán figyelembe vehető töredékszavazatok számításmódja is támadható, mert a nagyobb városrészekben a vesztes polgármesterjelöltre leadott voksokat nagyobb súllyal kell figyelembe venni, és azok alapján dől el, ki szerzi meg a kilenc kompenzációs mandátumot.

Nem tudni, hogy az AB mit kezd a beadvánnyal, az viszont tény, hogy az önkormányzati választás szabályai egyelőre nem tekinthetők véglegesnek. Az államfő most nyilván ezért nem döntött a szavazás napjáról, de nincs kizárva, hogy hétfőn sem lesz könnyebb helyzetben. Ha ugyanis az alkotmánybírák egyetértenének az utólagos normakontrollra irányuló kérelemben foglalt felvetésekkel –vagy azok egy részével –, a testületnek a kifogásolt pontokat meg kellene semmisítenie. Ekkor pedig a jogalkotó feladata, hogy megszüntesse az alaptörvény-ellenességet.

Amennyiben az AB az önkormányzati választási törvény egyes pontjait megsemmisíti, az Országgyűlés rendkívüli ülésszakát kell összehívni, hogy a képviselők a jogszabályt az alaptörvénnyel összhangba hozzák. Miután sarkalatos törvényről van szó, a kormányoldalnak a szavazásnál valamennyi képviselője részvételét biztosítania kell, különben azt kockáztatná, hogy az új előterjesztés a mindössze egyetlen főnyi kétharmados többség hiányában elbukik. A törvény módosítását ugyanis a Jobbik, az LMP, az MSZP és a függetlenek is egységesen támadták, tehát a Fidesz–KDNP egyetlen tagjának távolmaradása esetén már veszélybe kerülhet a kétharmad.

Lehetséges persze, hogy az alkotmánybírák a jogszabály nyilvánvaló alaptörvény-ellenessége dacára sem mondják ki annak semmisségét. Ekkor a parlamentnek nincs dolga ezzel, és az államfő már a jövő héten kitűzheti az önkormányzati választást, amelyre így akár október 12-én is sor kerülhet. Ám ha az Országgyűlésnek a jogszabállyal dolga lesz, könnyen lehet, hogy csak október 17-én vagy 24-én dönthetünk a polgármesteri és helyi képviselő posztok betöltéséről.