Hamarosan leválik a szakképzés az oktatást is irányító tárcáról. A jövőben a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) veheti át ezeket az intézményeket. Az üzenet egyértelmű: korszerű oktatás helyett inasképzés várja a fiatalok tömegeit.

– Minden rendelkezésre áll ahhoz, hogy sikeres legyen a következő tanév – ezt Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere közölte a keddi szakmai tanévnyitón, igaz, ehhez hasonló kijelentés már többször elhangzott az elmúlt években. A sikerek valahogy mindig a jövőre vonatkoznak.

A múlt héten közölte éppen a Nemzetgazdasági Minisztérium, hogy „előkészítő munkacsoport” jött létre a szakképzéssel foglalkozó iskolák átvételére a Klebelsberg Intézményfenntartó Központtól (Klik). Az előző ciklusban meghirdetett Széll Kálmán Terv már kijelölte a társadalom- és oktatáspolitikai utat: növelni kell a szakmunkások arányát, csökkenteni a felsőoktatásban tovább tanulók arányát.

Balog Zoltán tárcája megszabadul a szakképzés nyűgétől Kurucz Árpád / Népszabadság

Az NGM és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara a friss közlemény szerint ennek szellemében megállapodott a „tanulók létszámának növelésében, valamint az ehhez szükséges egyszintű szakképzés-irányítás megteremtésében”. A cél, hogy „a munkaerő-piaci szempontok a szakképző iskolákban az eddiginél hatékonyabban érvényesüljenek”. Másképpen: a szakképzést úgy alakítják át, hogy az megfeleljen „Parragh uram inascentrikus” elvárásainak – ahogy azt Parti Nagy Lajos írta. Az iparkamara elnöke, Parragh László ugyanis évek óta „árnyékminiszterként” felügyeli a szakképzést, az ágazatot a rövid távú vállalkozói érdekeknek alárendelve.

A munkacsoport felállításában az is szembeötlő, hogy a tagok között egyetlen pedagógus, oktatási szakember sincs, noha 14–16 éves gyerekek jövőjéről döntenek. A tervek szerint a szakiskolákat kiemelik a Klik kötelékéből. Ez történhet úgy is, hogy a fenntartói feladatokat a minisztérium végzi majd, de az is lehet, hogy a kormány egy határozattal létrehoz egy új fenntartót. Hogy mindez mikor történik meg, nem tudni.

A kormánynak korábban sem okozott fejfájást, ha egy ilyen jelentős átalakítást a tanév közepén menedzsel le, ahogy azt tette másfél éve, amikor az önkormányzati iskolákat a tanév közepén államosította. Az sem világos, hogyan szednek majd szét többcélú intézményeket, számos szakiskola ugyanis gimnáziummal, általános iskolával működik együtt, gyakran egy épületben is.

A szakképzőktől úgy értesültünk, hogy vannak olyan iskolák, ahol optimistán állnak a fenntartóváltáshoz, ugyanis a Klikkel nagyon sok konfliktusuk akadt. „Totál csőd volt” – jellemezte egy tanár a helyzetet, utalva arra, hogy még rosszabbul ment az eszközbeszerzés, mint azokban az általános iskolákban vagy a gimnáziumokban, ahol csak a kréta és a nyomtatópatron hiánya nehezítette a tanítást. A szakiskolák viszont nagyobb eszközigényűek, ráadásul az iskolai tanműhelyek karbantartása szinte teljesen elmaradt az elmúlt években, a hatalmas – uniós és világbanki – forrásokból felszerelt és felújított tanműhelyek állaga már sok helyen romlásnak indult.

A tét nagy. Oktatáskutatók már évek óta figyelmeztetnek: a 16 évre leszállított tankötelezettség, az iparkamarai nyomás miatt drasztikusan megvágott közismereti képzés megfosztja a fiatalokat attól, hogy a gyorsan változó gazdasági környezethez alkalmazkodni tudjanak tudásuk folyamatos megújításával. A kormány ezekkel a lépésekkel egy irányba halad: lemond fiatalok tömegeiről, és a szinte biztos és tartós munkanélküliségbe küldi őket.