Ehhez Megadja Gábor eszmetörténész, a vita harmadik résztvevője hozzátette: a bevándorlók között potenciális terroristák is megbújnak, ami nagy veszélyt jelent Európára.

Ugyancsak eltértek a vélemények a határkerítés kérdésében: miközben Balázs Péter szerint nem old meg semmit, a vita másik két résztvevője úgy nyilatkozott, hogy szerintük sem jó megoldás, de nem tudnak jobbat.

A volt külügyminiszter úgy vélekedett: jelenleg egy nagy népmozgás, vagyis migráció zajlik a kontinensen, ami váratlan sokk Európa számára, és nem egyenletesen terheli a különböző államokat.

Ugyanakkor szörnyű terrorcselekmények történnek az Európai Unióban, és sokan párhuzamot állítanak a két jelenség között - tette hozzá.

Ám a kerítésépítésnél csak jobb megoldásokat tudna javasolni, mert ettől egy migránssal kevesebb sem fog Európába érkezni; attól, hogy Magyarország kimarad az útvonalból, ugyanúgy mennek Nyugat-Európa felé – mondta Balázs Péter. Szerinte ebben a helyzetben nemzetközi megoldás szükséges, mert önmagában Németország sem fogja tudni megoldani a krízist.

Ennek kapcsán dicsérte Angela Merkel politikáját, mert szerinte a kancellár egy családanya bölcsességével vezeti Németországot, és egyensúlyt teremt a bevándorlást támogató szociáldemokraták és az azt élesen ellenző keresztényszocialisták között.

Arról is szólt, hogy Nyugat-Európában számos pozitív példát tud az iszlám közösségek integrációjára, ugyanakkor ellenpéldákat is ismer, főleg Franciaországban.

Schmidt Mária azt hangsúlyozta, hogy a migránsok többsége elsősorban a magasabb életszínvonal elérése érdekében a jóléti államokat célozza meg.

Magyarországot olyan helyzetbe juttatta a német kancellár ostoba nyilatkozataival, hogy a kerítésépítésnek nem volt alternatívája. A német kancellár destabilizálja Németországot és Európát, és amíg nem változtat a politikáján, addig nem lesz a krízisre megoldás – mondta Angela Merkelt bírálva.

A tömegek azt tapasztalják, Európának nincs készsége arra, hogy feltartóztassa őket – tette hozzá Schmidt Mária, aki szerint Európa a szétszakadás állapotába kerül. Példaként Görögországot említette, amely teljesen magára marad ebben a helyzetben.

Továbbá munkál egy Nyugat-ellenes düh is az iszlám világban, ami terrorakciókban jelenik meg - mondta Schmidt Mária.

Megadja Gábor azt hangsúlyozta, hogy a bevándorlók között potenciális terroristák is megbújnak.

"A határt azért hívják határnak, mert ott nem lehet ki-be járkálni. Ha pedig ki-be járkálnak, akkor kerítést kell építeni - fogalmazott, hozzátéve: ezzel Magyarország stabilizálta helyzetét.   

Arról is szólt, hogy az iszlám és a helyi társadalmak együttélési nehézségei elsősorban Nyugat-Európa hibás magatartásából erednek, "mert ők kérnek elnézést akkor, amikor a bevándorlók a lábukra lépnek" - fogalmazott Megadja Gábor.