Sem Rogán Antal kabinetminiszter, sem Habony Árpád nem jelent meg az Országgyűlés gazdasági bizottságának ellenőrző albizottsági ülésén. Pedig kaptak meghívót az eseményre, minthogy a testület napirendjén szerepeltek a letelepedési államkötvényekkel kapcsolatos ügyek. Ám nem csupán ők, de a grémium fideszes tagjai is távol maradtak, így az ülés határozatképtelenség miatt elmaradt.

Habony a kormánynál. Itt sem bizottsági ülésre ment Veres Viktor / Népszabadság

A Fidesz nevetségesnek titulálta a bizottság kezdeményezését. A kormánypárt szerint már csak azért is komikus az ellenzéki vizsgálódás, mert a jobbikos Volner János, a gazdasági bizottság alelnöke jelen volt a letelepedési kötvényekkel kapcsolatos döntések meghozatalakor, de nem kérdezett semmit.

Volner a tegnapi vizsgálóbizottsági ülés után elmondta: az ügyletben részt vevő, milliárdos hasznot összehozó, jellemzően offhore paradicsomokba bejegyzett, a kötvényforgalmazással megbízott vállalkozások tulajdonosi hátterét vizsgálták volna. Válasz nélkül maradt kérdéseiket írásban juttatják majd el a kabinethez, az offshore cégekhez és persze Habony Árpádhoz is.

A külföldi állampolgároknak mintegy 300 ezer euróért árult letelepedési kötvények forgalmazási gyakorlatára az indulás óta bírálatok özöne ömlik. A kormánypárt azóta sem tett semmit azért, hogy a korrupció gyanúját eloszlassa, a bírálatokra rendre cinikus válaszokat ad. Márpedig hatalmas bizniszről van szó, hiszen bő három év alatt több mint 200 milliárd forint folyt be a kötvények értékesítéséből az államhoz. Ráadásul ez csak a torta egyik szelete, mert az említett offshore hátterű cégek – ezeket a Rogán Antal vezette gazdasági bizottság választotta ki a feladatra – becslések szerint mintegy 60 milliárd forint bevételhez jutottak például abból, hogy az állampapírokat diszkonttal értékesítik a vásárlóknak, egy-egy ügylet jutalékát 45–60 ezer euró közé teszik. Természetesen a 300 ezer eurós kötvénycsomagon ­felül.

Nehezen indokolható az értékesítési metódus is, hiszen ha a külképviseletek lennének megbízva a forgalmazással, lényegében minden bevétel az államhoz kerülne. Így viszont magáncégeknél köt ki a pénz.