Az Ócsára tervezett szociális bérháztelepet eredetileg idén márciusban adták volna át, de a határidőt később augusztusira módosították. De mára kiderült, hogy ezt sem sikerül tartani. A területen egyelőre csak néhány villanyoszlopot állítottak fel. Márpedig minisztériumi becslések szerint is legalább 12 hét kell az első nyolcvan ház felépítésére. Így ha a munkát júliusban el is kezdik, az első lakók legfeljebb októberben költözhetnek be.

Jelenleg a kivitelező kiválasztását célzó közbeszerzési pályázat második fordulója zajlik. A tender fontosabb szempontjai közé tartozik, hogy ki milyen áron és milyen határidővel építi fel a házakat, de közmunkásokat is be kell vonniuk a munkába. Szaló Péter, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára a Kossuth Rádiónak azt mondta, hogy reményeik szerint még júniusban szerződést köthetnek az ajánlattevőkkel. Így heteken belül megkezdődhet a bukott devizahiteleseket befogadó szociális lakópark első nyolcvan lakásának építése Ócsán.

Az építkezést Start mintaprogramként valósítják meg, azaz közfoglalkoztatottak is részt vesznek az építkezésben. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, mint építtető már 550 ember foglalkoztatására között szerződést a munkaügyi központtal, ahol az első szűrést pedig már el is végezték.

A közmunkások építési-szerelési munkákba való bevonása, illetve az általuk készített falazóanyag – vályog – felhasználásának erőltetése nem titkoltan a költségek csökkentését szolgálja. (Holott szakmai berkekben erős kétely merült fel a „kalákában” készülő lakópark minőségét illetően. A felhívásban pedig a szokványos blokktégla szerepel.)

A kormány ezzel a teljes beruházásra eredetileg szánt öt-hatmilliárd forint minimum harminc százalékát meg szeretné spórolni. Szaló Péter tavaly augusztusban még 150 ezer forintos négyzetméterárral számolt, mondván Felsőzsolca újjáépítői 137 ezerből is kijöttek négyzetméterenként. Az időközben végzett költségszámítások eredménye egyelőre szigorúan titkos.

A vállalási ár különösen fontos szempont az ócsai szociális lakópark kivitelezőjének kiválasztásában. Az április közepén meghirdetett tenderre érkező ajánlatokat elsősorban ez alapján rangsorolják. A nettó vállalkozói átalánydíj mellett eltörpül a kivitelezési határidő és a jótállás időtartama. Az előbbit egyébként 120-180 napban határozta meg a kiíró – a projekt lebonyolításával megbízott Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság –, míg az utóbbira három év a minimumelvárás.

A beérkezett ajánlatok, illetve a jelentkező cégek körül egyelőre nagy a titkolózás. Az ajánlattételi határidő május 2-án zárult le. Az eredményhirdetés ideje azonban bizonytalan, mivel még mindig folyik a hiánypótlás, és az is könnyen elképzelhető, hogy az egyik vesztes megtámadja majd a döntést. Jelenleg az építőiparra járó zord időkben ez aligha lenne meglepő. Szaló Péter, a projekt felügyeletével megbízott belügyminisztériumi helyettes szakállamtitkár még bízik a határidős befejezésben. Mármint a házak legutóbb augusztusra tolt átadásában. (Az eredeti terv az volt, hogy márciusban lesz kész a telep.) Bár az augusztus is csak akkor lenne tartható, ha még ebben a hónapban győztest hirdetnek, és le is szerződnek vele, a cég pedig rohamtempóban – a tenderkiírásban rögzített alsó vállalási időnél gyorsabban – felhúzza a 80 házat, megépíti az utakat, a buszmegállókat, kiépíti a közműveket.

A beruházást jelentősen olcsóbbá tevő, a kezdetben hangoztatott építészeti minőség, illetve a környezettudatosság szempontja időközben teljesen kikopott a tervből. Az elején még a lehető legtakarékosabban működtethető, A+ energetikai besorolású házakat terveztek a telepre, de később módosult a koncepció. A passzívhoz közelítő energiahatékonyságú házak építése ugyanis a kormány és minisztérium szerint aránytalanul sokba került volna, így inkább B energetikai besorolású épületek mellett döntöttek. De még korántsem biztos, hogy a végeredmény nem lesz ennél is rosszabb.

Közben a házak is „összementek”. Egyáltalán nem épül például 80 négyzetméteres otthon, holott vidéki családi háznak – körötte önellátást célzó gazdasággal – nem számítana éppen óriásnak. Az épületek zöme – nyolcvanból ötven – alig 50 négyzetméteres lesz. A törpelakba egy hálószobát sikerült beerőltetni a nappali, a konyha, a fürdő és a kamra mellé. A komfortérzetet vélhetőleg nem sokkal növeli az alig öt négyzetméteres, részben fedett terasz sem. Az épületek külső megjelenése egyébként a múlt század elejének tornácos parasztházait idézi. A csatornát, a gázt, a villanyt és a vizet a településről vezetik ide, végleg feledve az eredeti autonóm falu koncepcióját, amely szerint a telep sem az energia, sem a víz- és szennyvízgazdálkodás, sem az élelmiszer-ellátás okán nem szorult volna az anyatelepülésre. Működtetését a beköltözőkből verbuvált fenntartható közösség biztosította volna. Az épületek fűtését és melegvíz-ellátását egyedi biomasszakazánok és napkollektorok segítségével oldotta volna meg, míg az áramigény napkollektorokkal nem lefedhető részét egy helyi biogázalapú üzemmel egészítette volna ki.

A kiemelt beruházásokra vonatkozó gyorsított eljárás ellenére csak áprilisra sikerült összeszedni a szükséges szakhatósági engedélyeket az ütemtervben eredetileg meghatározott tavaly november, majd március vége helyett. Így tolódott a közbeszerzési tender kiírása, illetve ezzel együtt a végleges átadási határidő a kezdeti márciusról augusztusra, sőt az infrastruktúra teljes kiépítését csak az év végére ígérik. De késésben van a lakónegyed leendő bérlőinek kiválasztási metódusát kidolgozó Emberi Erőforrások Minisztériuma is. A tárca ugyanis a tavaly év végi határidő ellenére csak a házak építésével párhuzamosan kívánja meghatározni a bérlőkijelölés szempontrendszerét. Így egyelőre csak annyi tudható, hogy a kiválasztás során figyelemmel lesznek a családok méretére, illetve ebből következő alapterület-igényükre.

Több hónapot csúszott a terület belterületbe vonása, illetve a telkek kitűzése. Az építészeti tervek viszont készen állnak. Az építési engedélyeket Ócsa építéshatósága adja majd ki. 

Szaló Péter azt is elmondta a Kossuth Rádiónak, hogy még nem választották ki a beköltöző 80 családot, de az illetékes szaktárca már kidolgozta a kiválasztás szempontjait. Nagyon belehúztak.

A lakónegyed leendő bérlőinek kiválasztási metódusát kidolgozó Emberi Erőforrások Minisztériuma korábban ugyanis azt nyilatkozta lapunknak, hogy csak a házak építésével párhuzamosan határozza meg a bérlőkijelölés szempontrendszerét. Az viszont már akkor bizonyos volt, hogy a kiválasztás során figyelemmel lesznek a családok méretére, illetve ebből következő alapterület-igényükre.

De bölcsőde legalább lesz. Bukodi Károly, Ócsa polgármestere örömmel jelentette: a település uniós támogatást nyert egy bölcsőde építéséhez, amelyet már a beköltöző családok is igénybe vehetnek majd. De az óvoda bővítése is napirenden van.