Az Országgyűlési Biztos Hivatala által az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közlemény szerint négy, tartósan külföldön tartózkodó magán-nyugdíjpénztári tag fordult az állampolgári jogok országgyűlési biztosához. Valamennyien azt kifogásolták, hogy a Magyar Köztársaság külképviseletein csak feltételekkel vagy egyáltalán nem vették át a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszonyuk fenntartásáról szóló nyilatkozatukat.

A jogszabály szerint csak a tartósan külföldön foglalkoztatott, a tartós külföldi szolgálatot teljesítő és a külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tagok nyilatkozhattak a külképviseleteken. Az egyéb okból, például családtagként vagy gyógykezelésen huzamosan külföldön tartózkodó pénztártagokról a törvény nem tett említést.
Egy panaszos, aki az Egyesült Államokban él, azt sérelmezte, hogy a konzuli tájékoztató értelmében - a jogszabályban felsorolt jogcímek hiányában - csak Magyarországon van nyilatkozattételre lehetősége. A kanadai külképviselet egy másik magyar állampolgárt arról tájékoztatott, hogy ha ragaszkodik a nyilatkozat megtételéhez, azt a felsorolt jogcímek hiányában is megteheti, azonban azt a döntéshozó szerv valószínűleg nem fogadja majd el.

A milánói főkonzulátus azt közölte egy tartósan Olaszországban élő magyar állampolgárral, hogy nyilatkozatát a jogszabályban megjelölt jogcímek igazolásának hiányában nem tudja befogadni. Egy Németországban tartózkodó kismama azt sérelmezte, hogy nyilatkozatát kizárólag a müncheni főkonzulátuson vagy a berlini magyar nagykövetségen teheti meg, ami számára nehézséget jelent, ugyanis mindkét külképviselettől messze lakik.

Az ombudsman vizsgálata során olyan információt kapott, hogy a Külügyminisztérium több alkalommal is küldött utasítást a konzuli feladatokat ellátó külképviseleteknek. A 2010. december 22-i szerint a magán-nyugdíjpénztári tagsági jogviszony fenntartásáról szóló nyilatkozatot - a törvényben felsorolt tartózkodási jogcímek hiányában - csak igazolási kérelem előterjesztésével egyidejűleg lehetett megtenni. A 2011. január 4-i utasítás szerint nyilatkozatot már kizárólag a törvényben megjelölt tartózkodási jogcímek esetén lehetett átvenni. A 2011. január 6-i utasítás pedig arról intézkedett, hogy a törvényben felsorolt jogcímek hiányában is át kell venni a nyilatkozatokat, azonban fel kell hívni a pénztártag figyelmét arra, hogy azt a döntéshozó szerv valószínűleg nem fogadja majd el.

Az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság az ombudsman kérdésére azt válaszolta, hogy a konzuli tisztviselők által továbbított nyilatkozatokat a főigazgatóság érdemben nem vizsgálja, mindössze az érintett magánnyugdíjpénztárakhoz továbbítja azokat - áll a közleményben.

Az országgyűlési biztos álláspontja szerint az a jogszabály, amelynek értelmében a tagsági jogviszony fenntartásáról a külképviseleteken csak a tartósan külföldön foglalkoztatott, a tartós külföldi szolgálatot teljesítő és a külföldi tanulmányokat folytató magán-nyugdíjpénztári tagok nyilatkozhattak, az egyéb okból külföldön tartózkodó magán-nyugdíjpénztári tagok hátrányos megkülönböztetését eredményezte.

A konzuli szolgálat időről időre változó, a nyilatkozatok megtételét akadályozó eljárása pedig alkotmányos joggal összefüggő visszásságot okozott - állapította meg Szabó Máté.

A magán-nyugdíjpénztári tagoknak január 31-ig kellett nyilatkozniuk arról, hogy a magánnyugdíjrendszerben kívánnak maradni; a többiek automatikusan átkerültek az állami társadalombiztosítási rendszerbe. Azok a helyszíni nyilatkozattételre jogosult, illetve tartósan külföldön tartózkodó pénztártagok, akik január végéig rajtuk kívül álló okból nem tudtak nyilatkozni, február 28-ig - a nyilatkozat pótlásával egyidejűleg - igazolási kérelmet nyújthatnak be.