Nyugdíj és gyerekszám: az ötletparádé folytatódik
– Méltányos és igazságos világot kell teremteni, a családi adózásnak sem elsősorban a termékenység növelése, hanem az igazságos közteherviselés a fő értelme. Így van ez a gyerekvállalás és a nyugdíjrendszer összekapcsolásával is – közölte Mészáros József, az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság főigazgatója a Budapesti Corvinus Egyetem és az ONYF Nyugdíj és gyermekvállalás című konferenciáján. A szakemberek azt az elképzelést vitatták meg, hogy a gyerekek száma beleszámítson-e valamilyen formában a szülők nyugdíjába.
Gál Róbert Iván, a TÁRKI kutatója emlékeztetett, hogy a jóléti közkiadásokat áttekintve látható, hogy szinte mindet inaktív korban kapják az emberek, legyen szó a nyugdíjról, az egészségügyről, oktatásról, családtámogatásról. Nem mindenhol van ez így: míg nálunk időskorban az állami transzfer az elsődleges, addig például Ázsiában a magántranszfer, vagyis a családok tartják el az időseket. De a gazdag Taiwanon vagy az Egyesült Államokban a tőkejövedelem jelentős, tehát az addig felhalmozott vagyon segít az időskori megélhetésben.
– Az időskor finanszírozása nagyon más, mint a gyerekkoré. A gyerekkort kétharmad részben a háztartások finanszírozzák Magyarországon, míg az időskort szinte teljes egészében az állam – tette hozzá. Szerinte az állam csak magára figyel, amikor a nyugdíjrendszert működteti, hiszen a nyugdíj megállapításánál nem veszi figyelembe, hogy a gyereknevelés munkáját nem ő végezte. Felhívta a figyelmet, hogy a cseheknél legalább a nőknél beszámítják a nyugdíjképletbe ezt is.
– Szakmai beszélgetéseken kell kidolgozni, hogy milyen kiforrott nyugdíjkoncepciók készüljenek később. Az biztos, hogy mindenképpen változtatni kell, összekapcsolni a gyerek- és az időskort – közölte Botos Katalin közgazdász. Hozzátette: azért javasolják egy nyugdíjszámítási pontrendszer bevezetését Botos József közgazdásszal, mert egyszerű, követhető, kiszámítható. Ebben a rendszerben plusz pontot érne a gyerekvállalás. – A mai rendszerben a gyereket vállalók nyugdíjkilátásai rosszabbak, mint a gyermekteleneknek. Fordítva ülünk a lovon, nem a gyerekszám szerinti differenciálás igazságtalan, hanem annak hiánya – magyarázta.
Nemcsak a gyerekek számát, hanem azok taníttatási szintjét is figyelembe vennék. A nyolc általános alapkövetelmény lenne, ezért plusz pont nem járna. A középszintű képzést, szakma szerzését, a felsőfokú végzettséget viszont honorálnák a pontok. – Nem a megélhetési gyerekszülést akarjuk támogatni –hangsúlyozta. Az szerinte kétségtelenül probléma, hogy vannak, akik nem tehetnek arról, hogy nem lehet gyerekük. Úgy véli, hogy ezt valamilyen formában méltányolni kell a rendszerben, különösen ha valaki költött is erre, például lombikbébiprogramokra járt. A gyermekteleneknek azonban szerinte fel kell készülniük arra, hogy nyugdíjukat magántakarékossággal, önkéntes nyugdíjbiztosítással egészítsék ki. – Egy nő takarékoskodjon, amíg nem talál egy pasast, aki elveszi és ezután nem esik teherbe – javasolta.
– Kimondottan hibás a Botos család megközelítése, ha a kormány ilyennel kísérletezne, megbukna – állította Németh György közgazdász. Szerinte a gyerekszám beszámítása a nyugdíjba ugyan méltányos és igazságos, de nem célszerű és nem hatékony. – Az emberek nem azért hoznak gyerekvállalási döntéseket, hogy majd hatvan év múlva több legyen a nyugdíjuk, a világ nem így működik – állította. (Ő egyébként egy teljesen más típusú nyugdíjrendszer-átalakítást javasol.)
Szegő Szilvia közgazdász szerint produktív generációk nélkül a nyugdíjgazdaság "ígérvénygazdasággá" alakul át. Számításaik szerint egy kétgyerekes, kétszülős család a kereseteik után fizetett járulékokkal 70 millió forinttal járul a közterhekhez a nyugdíjba vonulásukig, a gyerekeikre viszont ugyanezen idő alatt 65 millió forintot költenek. A kétfajta befektetésből a másodikat a nyugdíjrendszer alig ismeri el. (Bár azt hozzáfűzte, hogy a gyerekek utáni adókedvezmény ezt módosította.)
Giday András közgazdász hozzátette, hogy az anyák nyugdíját emelné az általuk kidolgozott modell, mert ők azok, akiknek a szülés után kiesnek kereső éveik. Emiatt eredendően harmadával alacsonyabb a nyugdíjuk. Egy gyerek után havi plusz 12 ezer forintot javasolnának, kettő után 24 ezret, három után pedig plusz 36 ezret. Ez szerintük 290 milliárd forintba kerülne, aminek forrása a gyerek által fizetett tb-járulékból havi tízezer forint elkülönítése lenne annak 37 éves koráig. Az özvegyi nyugdíjat a jelenlegi egyharmadára csökkentenék, ennek helyébe lépne az általuk kitalált gyermekfedezetű nyugdíj.
A Botos-féle terv egyébként már szerepelt a tervezett gyerekek megszületéséért dolgozó Népesedési Kerekasztal tavaly februári javaslatai között. Hogy a kormányt foglalkoztatja a kérdés, jelezte az is, hogy a tavaly nyáron záruló szociális konzultáció egyik kérdése az volt, hogy kapjanak-e több nyugdíjat a szülők. (A kérdőívet visszaküldök nagy része igent mondott.) Harrach Péter KDNP-frakcióvezető tavaly két lehetőséget vázolt fel lapunknak: az egyik szerint a gyereknevelés növelné a nyugdíjjogosultság megszerzésébe beszámított időt. A másik, hogy a gyerekek által fizetett személyi jövedelemadó bizonyos százalékát a szülők nyugdíjához adnák.
