Amennyiben az Országos Választási Iroda a csütörtökön leadott aláírások közül legalább 50 ezret hitelesít, akkor a népi kezdeményezés nyomán a Parlamentnek napirendre kell tűznie három hónapon belül a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz ügyét, érdemben kell tárgyalnia arról, mikor, miként lehet megoldást találni az egyre súlyosabb ökológiai károkkal fenyegető folyamatok megállítására, visszafordítására.

Nyerges Csaba, a Kisalföld főszerkesztője lapunknak úgy fogalmazott: húsz évvel ezelőtt terelte el Szlovákia a Dunát, ám a vitás vízgazdálkodási kérdéseket mind a mai napig nem sikerült rendezni. Ráadásul további gondokat okoz, hogy a szigetközi Öreg-Duna-meder az elmúlt ötven évben – részben az Ausztriában kialakított vízerőművek miatt – mára két métert süllyedt. A folyó terelése és a meder mélyülése pedig együttesen azt eredményezte, hogy a mára kialakult, olykor négyméteres szintkülönbség miatt az Európa-szerte egyedülálló szigetközi és csallóközi mellékágrendszer összeköttetése megszakadt a főággal.

A főszerkesztő szerint a mind súlyosabb helyzetet jól jellemzi az, hogy ma már a szárazra került mederrészeken húszéves erdő áll. Nyerges Csaba megemlítette azt is, hogy a vízgazdálkodási gondok Győrnek is súlyos károkat okoznak, hiszen kis- és középvizes időszakokban a Mosoni-Dunából egyszerűen kifolyik a víz a mélyebben fekvő Dunába. Emiatt pedig az egykori folyók városában, Győrött lényegében elsorvadt a vízi turizmus. S ha mindez nem lenne elég – jegyezte meg –, ma már a Rába mentén is érződnek a vízgazdálkodási bajok következményei.

A népi kezdeményezés szervezői szerint a térségben élők az elmúlt húsz évben „ezerszer” kérték a kormányokat, hogy tegyenek a helyzet rendezéséért, ám „soha, semmi nem történt.” Emiatt döntöttek úgy, hogy most már aláírásgyűjtéssel nyomatékosítják kérésüket. A szervezők megemlítették: elsősorban Győr-Moson-Sopron megyében élők írták alá az íveket, vagyis a régió szavazópolgárai közül minden negyedik ember támogatta az ügyet.

Ennek kapcsán az egyik szervező úgy fogalmazott lapunknak: „Bízunk abban, hogy 82 ezer ember akaratát nem lehet figyelmen kívül hagyni.” A megoldásban egyébként már csak azért is reménykednek, mert a szakértők szerint akadnak olyan technikai, vízügyi megoldások, amik révén viszonylag gyorsan, eredményesen lehetne rendezni a Szigetköz ügyét.