Azoknak a külföldön elő magyar állampolgároknak a személyes adatait és a lakóhelyét is tartalmazza majd a népesség-nyilvántartás, akiket január 1-je után kedvezményesen honosítanak. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint eddig a határon túli honfitársaink csak akkor szerepeltek az adatbázisban, ha ezt kifejezetten kérték.

Most azokról is csak az anyakönyvi adatok állnak rendelkezésre, akik itthon születtek ugyan, de bejelentették, hogy elhagyják az országot és külföldön telepedtek le. Arról pedig hozzávetőleges információ sincs, hogy a világban hány magyar állampolgár lehet, mert sokan maguk sem tudják, hogy kivándorolt szüleiktől vagy akár nagyszüleiktől ezt is örökölték.

Ennek a kérdésnek eddig nem volt túl nagy gyakorlati jelentősége, és a rendszerváltozás óta nemigen próbálkoztak azzal, hogy a külföldön élő magyar állampolgárokat regisztrálják. Az állampolgárság, esetleg a családi állapot igazolása egyébként is elsősorban az érintettek számára lehetett fontos: aki például haza kívánt települni, esetleg magyar útlevélhez szeretett volna jutni, illetve kivándoroltként házasságot akart kötni, annak – a saját státusát tisztázandó – esetleg fel kellett vennie a kapcsolatot a magyar hatóságokkal.

A Magyar Közlöny legutóbbi számában megjelent törvénymódosítást a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium azzal indokolja, hogy nincs „olyan hatósági nyilvántartás, amelynek segítségével, a modern és szolgáltató közigazgatás szellemiségével összhangban, a jelzett személyi kör vonatkozásában megbízható adatok állnának rendelkezésre az állampolgárság igazolására”.

Az új szabályok szerint a kedvezményesen honosított, de Magyarországon lakóhellyel nem rendelkező polgárok – január 1-jéig visszamenőleg –  „a törvény erejénél fogva a személyiadat- és lakcímnyilvántartás hatálya alá” tartoznak majd.

A nyilvántartásban szereplők körének ilyen bővítésében más ok is szerepet játszhat. Ez a külföldön élő magyar állampolgárok számára biztosítandó választójog, amelyről nincs hivatalos döntés, de valószínű, hogy a következő általános választásokon valamilyen módon már a határon túliak is részt vehetnek.

E jog érvényesítése érdekében a szavazás lebonyolításában közreműködő szerveknek is tudniuk kell, hogy potenciálisan kikkel számolhatnak. Elvileg elképzelhető lenne, hogy a választáson való részvételt előzetes regisztrációhoz kössék, amire több államban is van példa. Az ezzel kapcsolatos utánjárást persze sokan nem vállalnák, ezért hatékonyabb megoldás, ha a hatóságok küldik el a Magyarországon már megszokott értesítést.

Az igazságügyi tárca előterjesztése szerint automatikusan a hazai népesség-nyilvántartásba kerülnek mindazok, akik kedvezményesen kapják meg a magyar állampolgárságot, illetve akiket visszahonosítanak (tehát akiknek a magyar állampolgársága valamilyen okból korábban megszűnt). Az adatbázis tartalmazza  majd az érintett valamennyi fontosabb adatát – beleértve a személyi számot –, illetve külföldi lakóhelyének címét is. A lakcímkártya a külföldön élő esetében viszont a lakóhelyet nem, csupán a személyi azonosítót tartalmazza majd.