Nyilvánosak, mégis titkolják a fővárosi privatizációs szerződéseket
Jóllehet Budapest önkormányzatának már ez év elején nyilvánossá kellett volna tennie a Fővárosi Vízművek Zrt. és a Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. privatizációs szerződéseit, ám ezt a mai napig nem tette meg. Ezért Újpest, mint pernyertes önkormányzat, bírói végrehajtást kezdeményez, hogy érvényt szerezzen a Fővárosi Bíróság januári, jogerős ítéletének – jelentette be keddi sajtótájékoztatóján Derce Tamás IV. kerületi polgármester. Emlékeztetett arra, hogy Újpest többször kezdeményezte a fővárosnál a két közműszolgáltató 1997-es magánosítási szerződéseit, ám a kontraktusokat a fővárosi előbb üzleti titokra, később pedig arra hivatkozva tagadta meg, hogy abba a befektetők nem egyeztek bele.
Derce Tamás szerint a fővárosi képviselők annak idején úgy szavazták meg a privatizációt, hogy a szerződés teljes szövegét és mellékleteit maguk sem ismerhették meg. Ez pedig felveti a Fővárosi Közgyűlés pártjainak a felelősségét. Különösen azért, mert idővel e megállapodások több pontjáról is kiderült, hogy Budapest olyan garanciákat vállalt, melyek közvetlenül és közvetve is sújtják a lakosságot. A szerződések ugyanis olyan díjképleteket tartalmaznak, melyek évente több milliárdos menedzsmentdíjat, illetve hasznot garantálnak a francia-német tulajdonosoknak (annak idején mindkét vállalatban 25 százalék plusz egy szavazatnyi részesedést szereztek a befektetők – a szerk.). Ezeket pedig vagy az indokolt költségeknél jóval nagyobb arányú, az inflációt sok esetben drasztikusan meghaladó évenkénti díjemeléssel, vagy a főváros költségvetéséből tudják biztosítani. Magyarán, így vagy úgy, de mindenképp a budapesti fogyasztók fizetik meg a külföldiek mértéktelen hasznát – vélekedett a polgármester.
Elmondta azt is, miután a főváros többször megtagadta a kontraktusokhoz való hozzáférést, Újpest – saját lakosai védelmében is – pert indított. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) 2009 májusában első fokon osztotta az önkormányzat álláspontját, s kötelezte a fővárost a szerződések nyilvánossá tételére. Az ügyben másodfokon a Fővárosi Bíróság idén januárban hozta meg jogerős ítéletét, helyben hagyva az első fokú verdiktet. Ez alapján Budapest önkormányzatának 15 napon belül teljes egészében át kellett volna adnia a szerződéseket Újpest részére, emellett saját honlapján is közzé kellett volna tennie. Ezt azonban a mai napig nem tette meg, ezért a kerület mindenképp lépni fog.
Kérdésünkre, van-e lehetőség arra, hogy a fővárost bírói végrehajtással kényszerítsék az ítélet betartatására, Derce Tamás határozott igennel felelt. Hozzátette, ez szándékukban is áll. Ugyanakkor bízik abban, hogy az őszi választások után Tarlós István lesz Demszky Gábor főpolgármester utódja, aki akár az egész közműprivatizációt is újragondolhatja. Természetesen meg kell vizsgálni, van-e jogi akadálya annak, hogy ezeket a szerződéseket semmisnek tekintsék. Derce Tamás szerint Budapest közműcégeinek köztulajdonban kell maradniuk.
Lapunk ezzel kapcsolatban felvetette, hogy az utóbbi időben kipattant cégbotrányok (BKV Zrt., Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.) esetében száz százalékos önkormányzati tulajdonú vállalatokról van szó, magyarán ez sem jelent garanciát a felelős gazdálkodásra. Emellett a víz- és a csatornázási művek fejlesztéséhez a külföldi tulajdonosok is hozzájárultak, ráadásul az elmúlt évtizedben hatékonnyá és nyereségessé tették a cégeket, így az osztalékból, illetve a nyereségből, mint tulajdonostárs, a fővárosi önkormányzat is milliárdos bevételre tesz szert évente. Ezzel kapcsolatban Derce Tamás úgy vélte, csak az új Fővárosi Közgyűlés pártjain, vezetőin múlik, hogy ki tudnak-e dolgozni olyan ellenőrzési-működtetési rendszert, amely megfelelő garanciákat ad arra, hogy a Budapest vállalatai köztulajdonban is pazarlás nélkül, hatékonyan és nyereségesen működjenek.
A polgármester sajtótájékoztatóján szólt a Fidesz által beharangozott, az önkormányzatok átalakítást célzó elképzelésekről is. Szerinte zsákutca, ha csupán a képviselők számának megfelezésében merül ki a változás, ami a legkevésbé sem reform. Véleményes szerint egyszerűen nem igaz az az állítás, hogy ezzel százmilliárdos tételt lehetne megspórolni évente. Rengetek vidéki kistelepülésen ugyanis a képviselők egyszerűen fel sem veszik a tiszteletdíjukat.
Újpest polgármestere az általa vezetett önkormányzattal is példálódzva kijelentette, az önkormányzati reformnak három pilléren kell nyugodnia. Először is meg kell felezni a képviselők javadalmazását, másodszor a bizottsági struktúrát kell megváltoztatni. Jelenleg a törvény három konkrét bizottság működtetését írja elő a képviselő-testületeknek, ezzel szemben a legtöbb helyen 15-17 vagy ennél is több van belőlük. A csökkentésükkel párhuzamosan a képviselői részvételt is korlátozni kell, hogy ugyan az a személy ne szerepeljen akár mind a 15 testületben is.
A harmadik pillér pedig az önkormányzati képviselői jogállás tisztázása, azaz a jogi felelősség megállapítása. Jelenleg ugyanis bárki következmények nélkül szavazhat bármiről, akár milliárdos tételekről, mint például az említett privatizációs szerződésekről. Az önkormányzati képviselőség nem számít munkajogviszonynak, következésképp döntéseiért sem elszámoltatható, az így eltöltött időszak pedig – szemben a parlamenti mandátummal – a nyugdíjviszonyba sem számít bele. Egyszóval az önkormányzati képviselők státuszát is rendezni kell arra is ügyelve, hogy – mint arra több példa is akad – a helyhatóságból ne élhessen meg egy egész család. Előfordul ugyanis, hogy a férj képviselő, a feleség külső bizottsági tag, a gyerek pedig valamelyik közcég felügyelő bizottságának vagy igazgatóságának tagja.
