Egy ideje téma a köztársasági elnök 1964-es bírósági kalandja, amikor négy hónap, három évre felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték az akkor 22 éves fiatalembert. Mivel a történet egy 1969-ben keletkezett állambiztonsági jelentésben bukkant fel (ami arról szól, milyen tevékenységet folytatott az egykori III/III-as csoportfőnökség a Magyar Vívó Szövetségben), egy darabig ment a találgatás, hogy mi lehetett a bűne, majd annyit lehetett tudni, hogy autóbalesetról volt szó. A Köztársasági Elnöki Hivatal most közzétette az ítéletet.

Eszerint 1964 április 14-én délután fél hat körül Schmitt Pál (nőtlen, gyermektelen, vagyontalan egyetemi hallgató, havi 500 forint ösztöndíjjal) saját tulajdonú gépkocsiját vezette 20-30 kilométeres sebességgel nedves, síkos úton (sárga keramitkocka olajfoltokkal), amikor összeütközött a Fővárosi Autótaxi Vállalat tulajdonát képező bérgépkocsival, amiben három nő utas foglalt helyet. Az ütközés következtében a taxi egyik utasa 8 napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, a bérgépkocsiban pedig 2000 forint kár keletkezett. Ebből lett a foglalkozás körében elkövetett súlyos testi sértést okozó gondatlan veszélyeztetés és a társadalmi tuzlajdont károsító gondatlan rongálás. Mivel a bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe a beismerő vallomást, a vádlott fiatal korát és igen rövid vezetési gyakorlatát, négy hónapnyi, három évre felföggesztett börtönbüntetésre, valamint a 96 forint 40 fillér perköltség megfizetésére ítélte.

Nem csak ennek a történetnek a tisztázását követleték azonban többen a KEH-től és magától az elnöktől. A hvg.hu arról írt, hogy Schmitt Pál életrajzában nem szerepel az a több mint egy évre tehető, 1980-81-es időszak, amikor már megvált az Astoriától, de még nem ült át a Népstadion és Intézményei főigazgatói székébe. (A KEH honlapján található hivatalos életrajz szerint '81-ben hagyta ott az Astoriát.) Sportbarátját és munkatársát akkoriban vonták nyomozás alá „vesztegetés és deviza-bűncselekmény elkövetése” miatt, 1982-ben 5 és fél éves szabadságvesztésre ítélték, egy másik érintett felfüggesztettet kapott, Schmitt kihallgatásának azonban nincs nyoma.

Ungváry Krisztián és Révész Béla a bizalmas dokumentumok alapján próbálta rekonstruálni, hogy az SZT-tisztekkel sűrűn betelepített szállodákban dolgozó Schmitt mit csinált akkoriban.

Hétfőn Molnár Csaba és GYurcsány Ferenc törvényjavaslatot nyújtottak be annak érdekében, hogy Schmitt Pál köztársasági elnök múltját "tisztázni" lehessen. Szerintük az államfő múltját "tisztázatlan ügyek, zavaros történetek" lengik be, "Magyarország hónapok óta kérdez, Schmitt Pál hónapok óta hallgat". (Itt is utaltak az 1964-es ítéletre.) Törvényjavaslatuk alapján minden közjogi méltóságnak nyilatkoznia kellene arról, hogy bármilyen módon együttműködött-e az állampárt állambiztonsági szolgálataival, illetve, hogy korábban elítélték-e bűncselekmény elkövetése miatt.

Orbán Viktor már másnap elutasította, hogy a parlament foglalkozzon a kérdéssel. Közölte: "a vita méltatlan, ezért nem is kívánok rá reagálni, és nem is hiszem, hogy ilyen törvényjavaslatot meg fogunk vitatni a parlamentben".