Az ország kitettsége az elmúlt húsz év elhibázott gazdaságpolitikája következtében különösen nagy, amelyet tovább erősít a belső politikai megosztottság is. Ebben a helyzetben nincs idő a hibák boncolgatására, az okok és felelősség végnélküli felhánytorgatására, hanem határozott döntésekkel el kell kerülni a legfenyegetőbbet, az ország pénzügyi és gazdasági összeomlását. Ezek a döntések azonban nem építkezhetnek a korábbi hibás gazdaságelméletek építőköveiből, hanem olyan gazdaságpolitikát kell folytatni, amely egyszerre kezeli valamennyi társadalmi réteg problémáját. Ennek megtervezésébe különösen erős jogosítványokkal be kell vonni a munkavállalók, foglalkoztatottak érdekvédelmi szervezeteit. (szakszervezeti jogosítványok jelentős kiterjesztése)

A válság önmagában hasznos is lehet, ha egy új gazdasági modellben sikerül megragadni a helyes irányt, amely a társadalom további szétszakadása helyett, felzárkóztató belső viszonyokat teremt azonnal. A kongresszus tehát ehhez rendeljen megfelelő programot és személyi garanciákat.

A válságkezelést két részre kell bontani, az azonnali beavatkozást igénylő részre és egy középtávú feladatsorra. Az azonnali intézkedéseknek az egyének, családi közösségek védelmét kell szolgálnia, míg a középtávú tervekben az állami működés racionalizálása mellett kell a hosszú távú fejlesztéspolitikát kell meghatároznia a fenntartható fejlődés követelményrendszerének megfelelően.

I. A rövid távú teendők között kell meghatározni azt az azonnali forrásteremtést, amely a jelenlegi adószintek megtartása mellett (nincs adócsökkentés) elérhető megtakarításokból származik, mely források együtt jelenthetik a gyors beavatkozás pénzügyi alapjait:

Megtakarítások és bevételek érhetők el, a közpénzügyi eljárásrend törvénybeiktatásával, valamint az ellenőrzési és vétó kompetenciákat rögzítő törvénnyel, a szociális ellátórendszer díszfunkcióinak kiszűrésével, a fejlesztési támogatások és nagyberuházások finanszírozási normarendszerének betartatásával, a túllépések szankcionálásával, a máig halasztott privatizációs szerződések előírásainak számonkérésével, peresítésével, a magánnyugdíjpénztári rendszer azonnali megszűntetésével, a multinacionális vállalatok adómentességének visszavonásával.

Ezzel párhuzamosan:

1. El kell készíteni a nemzetgazdasági stratégiát, amely az ország gazdaságfejlesztésében annak komparatív előnyeit helyezi előtérbe.

2. Jelentősen meg kell erősíteni az állam szabályozó és irányító funkcióját. Az állami kiadások csökkentése nem jelentheti az állami szerepvállalás gyengítését.

3. Az ésszerű takarékosság mellett mindennemű adócsökkentést el kell halasztani. Az így nyert forrásokból állami munkahelyeket kell teremteni. (kb. 500 ezer új munkahely) Kiemelt támogatást kell kapnia a munkaszövetkezeteknek, a földhasználat szövetkezeti formáinak.

4. Meg kell szüntetni az állami támogatáspolitikában észlelhető pazarlást és indokolatlan pénzosztogatást. Csak azok a KKV-ék kapjanak állami juttatást, amelyek egy idő után a támogatást meghaladóan képesek adót fizetni illetve, amelyek fejlődő képesek, növelik kapacitásukat, fejlesztik termékstruktúrájukat és a foglalkoztatást.

5. A bankok megrendszabályozásával rendezni kell a hitelügyletek anomáliáit és kötelezni kell azokat a normális hitelezés helyreállítására. Az ennek ellenszegülőket el kell tanácsolni a magyar pénzpiacról. Állami pénzügyi segítségben részesülő bankokban az állam szerezzen meghatározó tulajdonrészt.

6. A külkereskedelem drasztikus csökkenése miatt segíteni kell a belső piacra való termelést és a belső piacok kereskedelmét. Legyen alapelv, hogy belső piacra is lehet értéket előállítani.

7. Az állami fejlesztéspolitika kiemelt területei legyenek:

- A mezőgazdasági termelés, feldolgozás, kereskedelem támogatása, annak teljes tudományos, technológiai és innovációs háttérbázisaival együtt.

- A magyar folyóvizek szabályozása, a vízgazdálkodás és a vízkészletek széleskörű hasznosítása.

- A gyógyvíz turizmus teljes vertikumának gyors fejlesztése.

- A zöldipar és zöldtechnológiák, környezetipar, környezetvédelem és hulladékgazdálkodás fejlesztése.

- Gyógyszeripar fejlesztése.

- A felsoroltak mellett természetesen élni kell a csúcstechnológiai fejlesztések, beruházások lehetőségeivel.

8. Létre kell hozni egy állami szociális bankot, amely a teljes szociális ágazat pénzügyeinek kezelése mellett felvásárolja a bedőlő lakáshitelesek lakásait és állami bérlakásként biztosítja a volt tulajdonosok lakhatását. E mellett megoldja a szegények bankja típusú hitelezést is. Megfontolást tárgyát kell jelentse önálló Társadalmi Felzárkóztatás Minisztériumának létrehozása.

9. Az öngondoskodás (csak önkéntes pénztárak) és a kollektív szerződések szintjén a személyi jövedelembe beépült juttatások kedvezményeit (étkezési támogatás és üdülési csekk) továbbra is fenn kell tartani.

II. Távlatosabb teendők:

- A már említett a világtrendbe illeszkedő és a hazai adottságokra építő nemzetgazdasági stratégiai irányelvek megvalósításának tervezésére létre kell hozni a nemzeti tervezési központot.

- A munkahelyteremtés kiemelt nemzetstratégia cél legyen folyamatosan, az előzőekben felsorolt ágazatokban, amelyek létrehozásánál a támogatások odaítélése szempontjából azonos elbírálás alá essenek az állami és szövetkezeti szektor termelő bázisai is. (A munkahely teremtés szempontjából az un. Monoki modell - segélyért munkát, Út a munkához - nem értelmezhető)

- El kell kezdeni a komplex államháztartási reform megvalósítását, amely kiterjed az önkormányzati szférára, de felöleli az egészségügy, az oktatásügy, a nyugdíjrendszer gazdálkodásának reformját, ezekkel párhuzamosan megoldja a pártfinanszírozást is.

- Meg kell valósítani az általános és arányos közteherviselésen alapuló átfogó adóreformot.

- El kell érni a szürke és fekete gazdaság fokozatos kifehérítését, az adóhatóság jogosítványainak további erősítésével. Az offshore cégek ne kaphassanak állami megrendeléseket.

- Biztosítani kell a hazai termőföldek dán minta alapján hazai tulajdonban maradását.

- Egyes önkormányzati jogosítványokat adott lélekszámú településcsoportokba kell koncentrálni.

- Az önkormányzati és állami vállalati testületek tagjainak egyetemleges felelősségi viszonyokat kell megállapítani az általuk felügyelt közvagyon megóvása érdekében.

A Társadalompolitikai Tagozat makrogazdasági munkacsoportja által összeállított javaslatcsomag számos tekintetben eltér mind a Reformszövetség, mind az un. legújabb Bokros csomag javaslataitól, amelyek véleményünk szerint csak a tőke érdekeit tartják szem előtt, és egyáltalán nem foglalkoznak azok társadalompolitikai hatásaival. De ezeken túl több tekintetben nem ért egyet a kormány tervezett intézkedéseivel sem. A kormány jól kitapinthatóan a járulékcsökkentéssel a tőkések profit esélyeit kívánja javítani, hiszen a hazai termelési költségek között átlagosan mindössze 9,5%-os hányadot képviselő bérköltségből 2-3 %-os járulékcsökkentés sem a termék önköltségére, sem a versenyképességre, de a munkavállalók jövedelmeire sincs számottevő hatással.

A kormány az szja változtatásával miközben látszólagosan kiterjeszti a sávhatárokat, eközben a magasabb jövedelműeket kedvezményezi az alacsonyabb jövedelműek rovására. Ráadásul semmilyen ráhatással nem lehetett elérni eddig egyetlen kormány esetében sem, hogy a magas és legmagasabb jövedelmek adóztatását egy negyedik kulccsal megemelje, ellenkezőleg most a 4%-os különadót is megszünteti.

Kérjük a kongresszust, hogy nyílt levelünk tartalmát komolyan vegye fontolóra.

Továbbá azt akarjuk, hogy a párt térjen vissza a korábban megszokott demokratikus normákhoz. Ezek között fontolja meg a Társadalompolitikai Tagozat országos jellegének helyreállítását. Bírálja felül a debreceni pártszervezet döntését a Rácz Julianna, Sarkadi Zsolt és Bánfalvi Győző tagjaink pártból való kizárását illetően.

A tagozat érdekelt abban, hogy az MSZP helyes politizálással ismét visszaszerezze a társadalom bizalmát. Ehhez azonban határozott irányváltásra van szükség. Látva a jelöltállítás listáit csak remélni tudjuk, hogy a már kipróbált vezetők képesek erre. Ellenkező esetben a zuhanórepülés nem ér véget, amely már nem csak a párt, de az ország totális összeomláshoz is vezethet.

Jó munkát kívánunk! Sajnáljuk, hogy ennél több lehetőségünk nincs az események befolyásolására.

Budapest, 2009. március.20.

MSZP Társadalompolitikai Tagozat