Felvételi ponthatárok: nyertesek és vesztesek
Szerda este nyolckor hozták nyilvánosságra a felsőoktatási felvételi ponthatárokat. (A Népszabadság a szombati számában közli a teljes listát.) Az idén mindössze 95 ezer diák jelentkezett a felsőoktatásba, 56 ezerrel kevesebben, mint két évvel ezelőtt. A ponthatár megállapításával nem volt könnyű dolguk a felsőoktatásért felelős államtitkárság illetékes háttérintézményeinek. Orbán Viktor miniszterelnök ugyanis előre rögzítette a bejutási küszöböt (240 pont), az intézmények kapacitása viszont adott, ráadásul a felvehető hallgatók minimumáról jogszabályban rendelkezett a kormány (e szerint legalább 55 ezer főt fel kell venni.) Az egyenlet megoldásában az jelentett némi segítséget, hogy az egyetemek, a minőség védelmében, megállapíthatták szakjaiknál a minimum bejutási ponthatárt.
A diákok körében legnépszerűbb – a kormány által pedig legkevésbé kedvelt – szakok esetében Balog Zoltán miniszter állapította meg korábban a ponthatárokat. Így nem meglepő, hogy ezekre a szakokra a legnehezebb bejutni.
A felvi.hu adatai szerint első helyre a gazdaságelemzés és a nemzetközi tanulmányok került, ezekre a szakokra 465 pontot kellett teljesíteni, a második helyen a jogászképzés áll, ahová 464 pont a határ, ezt követi a gazdálkodási és menedzsment, illetve a nemzetközi gazdálkodás 460 ponttal. Az első helyes jelentkezésekben a legerősebbnek az ELTE bizonyult, az ország egyik legjobb egyetemén az Eduline összesítése szerint húsz olyan képzés indul, amelyre 430 pont feletti eredménnyel lehetett csak bekerülni, az alap- és osztatlan képzések 86 százalékán pedig 300 vagy annál magasabb volt a ponthatár. A Budapesti Műszaki és Gazdálkodástudományi Egyetem is közel ugyanannyi diákot vehet fel, mint tavaly. Népszerű szak maradt a mechatronikai mérnök és a vegyészmérnöki képzés.
Az orvosképzésnél a Semmelweis Egyetemre lehetett bekerülni a legnehezebben, ott 423 (fogorvos szakon 422), a Debreceni Egyetemen 395, a pécsi és a szegedi orvosképzésben 383 pont volt a határ.
Az első adatokból úgy tűnik, hogy a nagy intézmények meg tudták őrizni pozícióikat, a közepes méretű intézmények (Miskolci Egyetem, Kaposvári Egyetem, Nyugat-magyarországi Egyetem) viszont vesztesei a felsőoktatás átalakulásának. Az is kiderült: a 16 népszerű szak Balog Zoltán által egekbe lőtt pontjait néhány szak esetében lefelé módosították. A módosítás eredményként például andragógián, turizmus és kommunikációs szakokon is csökkent a ponthatár. Az, hogy hány olyan szak van, ahová elegendő a minimum, azaz a 240 pont, később lesz látható. Az összesített adatokból derül majd ki az is, teljesítette-e a kormányszóvivő azon ígéretét, hogy legalább 55 ezer fiatal kerülhet be államilag finanszírozott képzésbe.
Az Oktatási Hivatal közlése szerint akiknek most nem sikerült bejutniuk valamelyik felsőoktatási intézménybe, pótfelvételin újra jelentkezhetnek majd. Az augusztus közepéig tartó pótfelvételi időszakban a jelentkezőknek lehetőségük van a főiskolák, egyetemek életébe betekinteni a nyílt napokon. Például a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskolán a kommunikáció, üzleti és turizmus képzésekről július 31-én, a művészeti szakokról augusztus 1-jén lehet tájékozódni.
Fontos tudni, hogy nem csak a felsőoktatásban lehet továbbtanulni. Érdemes átböngészni a munkaerőpiacon keresett szakképesítések megszerzésének lehetőségeit. Gyorsan kell dönteni: augusztus végéig ugyanis a régi képzési rendszer szerint iratkozhatnak be a fiatalok a különböző országos képzési jegyzékben rögzített tanulmányokra. Szeptembertől nemcsak hosszabbak, hanem jóval drágábbak is lesznek a képzések – tudtuk meg Bársony Csabától, a Perfekt Zrt. oktatási igazgatójának közelményéből. „Az OKJ-s képzések előnye, hogy célratörően és gyakorlatközpontúan lehet az ismereteket elsajátítani. Az érettségi bizonyítvány mellé munkakeresés előtt mindenképpen érdemes valamilyen eladható szaktudást is párosítani, hiszen a munkaerőpiacra lépők így jelentősen növelhetik az esélyeiket egy-egy jól fizető állás megszerzésére” – mondta el.
