Európában nem működhet egyetlen ország, így Szlovákia sem "szigetként", és nem  diszkriminálhatja egyetlen kisebbségét sem - jelentette ki Viniczai Tibor, az MDF alelnöke hétfői sajtótájékoztatóján. A politikus a június 30-án elfogadott szlovák államnyelvtörvénnyel kapcsolatban mondta el pártja véleményét. Szerinte a szlovák nyelvtörvény elfogadhatatlan, bevezetése ellen nemcsak a szlovákiai magyarok, hanem a mértékadó szlovák lapok és értelmiségiek is tiltakoznak.

A szlovák és a magyar értelmiségnek együtt kell gondolkodnia és össze kell fognia ebben az ügyben. A szlovák kormány ugyanis nemcsak a magyarságot, de az  Európai Uniót is "arcul csapta", hiszen az államnyelvtörvény ellentétes az integráció szellemiségével. Az EU tagállamaiban a többség nem gáncsolja, hanem segíti a kisebbséget, hiszen sok országban alkotmányos jog a kisebbségi nyelvek használata.

Viniczai Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy egy pozsonyi felmérésből az derült ki, a 15 éves szlovák gyerekek 61 százaléka a legellenszenvesebbnek a magyarokat nevezte meg. A szlovák gyerekek azt tanulják történelemkönyveikből, hogy a magyarok ezer éven át elnyomták a szlovákokat. Az államnyelvtörvény a "legsötétebb időket idézi", amikor 1938 és 1945 között, a Tiso-kormány Szlovákiájában megkezdődött a magyarok üldözése, amikor magyar pártok, egyesületek működését tiltották meg.

A politikus felidézte azt is, hogy a kilencvenes években Szlovákiában átrajzolták a megyék határait, így szüntetve meg a magyar többségű megyéket, miközben a lakosság több mint tíz százaléka magyar.

Arra az újságírói kérdésre, hogy a magyar parlamenti pártoknak az államnyelvtörvénnyel összefüggésben összehívott egyeztetésére elmegy-e az MDF, azt válaszolta: az MDF-nek nincs parlamenti frakciója, de ha meghívják rá a párt politikusait, akkor részt vesznek rajta.

Kóka János, az SZDSZ frakcióvezetője vasárnap közölte, négypárti egyeztetést kezdeményez a hét elejére a parlamenti pártok frakcióvezetőivel, hogy közösen találjanak  megoldást a szlovákiai nyelvtörvény visszavonására, mielőtt az szeptember elsején hatályba lépne.