Békés megye több intézményében vizsgálódott Székely László ombudsman , írja a Magyar Nemzet. Az alapjogi szempontú vizsgálat során a Békés Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Központ gyermekvédelmi intézményegységének két, különleges ellátást is nyújtó lakásotthonában is helyszíni ellenőrzést tartott.

Itt az étlaptervből kiderült: tejet vagy kakaót jellemzően szombaton és vasárnap reggelire kapnak a gyerekek, joghurtot heti egyszer. Gyümölcs heti két, legfeljebb három alkalommal, nyers zöldség pedig elvétve szerepel az étlapon. Tízóraira, uzsonnára a gyerekek többször kapnak nápolyit, pattogatott kukoricát, kekszet, de előfordul, hogy csak nyalóka a tízórai. Főzelék hetente egy, illetve két alkalommal kerül az asztalra. Vacsorára virslit, pizzát, szendvicset, tejbedarát kapnak a gyermekek, de előfordul, hogy a ropiból álló uzsonna után héjában főtt burgonya a vacsora.

Székely László megállapította: a lakásotthonokat működtető intézmény idén egy főre havi 23 ezer forintos ellátási díjat határozott meg. A jogszabály szerint a napi ötszöri étkeztetésen túlmenően a gyermek teljes körű ellátása keretében biztosítani kell a tisztálkodási és testápolási szereket is, és gondoskodni kell a kapcsolattartásához szükséges eszközökről (jegy, bérlet az utazáshoz, költségek a levelezéshez, a telefonáláshoz), s a szabadidős tevékenységek kapcsán felmerülő költségekről is. A napi ötszöri étkezésre meghatározott minimális összeg 31 napos hónapra vetítve 22 204 forint, vagyis a fenntartó által meghatározott ellátási díjból havi 796 forint marad a gyerekek egyéb, a teljes körű ellátáshoz tartozó kiadásaira. Székely László megállapította, a fenntartó által meghatározott havi ellátmányból a gyerekek teljes körű ellátása – különös tekintettel az egészséges táplálkozásra – nem biztosítható. Sérelmezte azt is, hogy a Jókai utcai lakásotthon egyik hálószobájában állandó fekhelyként nem egészséges fotelágyakon alszanak a gyerekek.

Az ombudsman beszámolt arról is: a szakmai vezető súlyos problémának tartja, hogy a gyerekek sokszor hosszú éveken keresztül tartó eredménytelen védelembe vétel után túl későn, kamaszkorban kerülnek a gyermekvédelmi szakellátásba, amikor iskolai lemaradásuk, valamint egyéb, súlyos hátrányaik már nem korrigálhatók. A szakember tapasztalatai szerint a gyermekjóléti szolgálatok a gyermekek hazagondozására irányuló családgondozói feladatokat nem látják el, illetőleg nem tudják ellátni.