A november 4-i plenáris ülés az 56-os forradalom leveréséről való megemlékezéssel kezdődött. Kövér László fideszes házelnök olvasott fel egy rövid történelmi visszaemlékezést. A kormánypárti politikus külön kiemelte Bibó István szerepét és tetteit.

A törvényhozás egyperces néma felállással adózott az 56-os hősök emléke előtt.

Murányi Levente jobbikos képviselő volt az első felszólaló napirend előtt. A radikális párt képviselője november 4-re emlékezett szónoklatában. Többek között azt mondta: a forradalmárok 1956-ban, amíg tudtak, szembeszálltak a világ akkori legnagyobb hadseregével. Murányi szerint a forradalmárok győzedelmeskedtek, a szabadságharc viszont elbukott.

„A magyar forradalmárok a szabadság lándzsájával sebet ejtettek a vörös kolosszus achilles-sarkán, a Szovjetunió már nem tudott az lenni, mint korábban” – fogalmazott Murányi Levente. A jobbikos politikus szerint „mi, magyarok” tettük a Szovjetuniót és a kommunizmust a bukás útjára. „De, hol tartunk ma? Mellettünk itt ülnek azoknak a jogutódjai, akik a retorziókat végrehajtották a magyar walesi bárdok ellen” – tette hozzá Murányi.

A radikális képviselő Biszku Bélát is megemlítette, mondván míg a kommunista vezető kiemelt nyugdíj mellett a Rózsadombon lakik, addig Murányi egykori bajtársai most a 301-es parcellában nyugszanak. A Jobbik képviselője többek között az elszámoltatást és az ügynökakták nyilvánosságát szorgalmazta és kifogásolta, hogy Horn Gyula szobrot kapott, miközben Horthy Miklós, a „magyarság jótevője” sokakat zavar.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár reagált a kormány részéről. Kiemelte: az 56-os forradalmároknak is köszönhető, hogy ma egy többpárti demokráciában élhetünk, ezért szerinte Wittner Máriát és Murányi Leventét is köszönet illeti.

Az államtitkár rövid történelmi visszatekintés után arról beszélt, hogy a magyarok külföldi megszállás nélkül soha nem választottak volna maguknak kommunista vezetést. Rétvári kiemelte, hogy az új Alaptörvény is a szabadság forrásaként tekint az 56-os forradalomra, az új jogszabályi környezet pedig lehetővé teszi a „gazemberek” felelősségre vonását.

Gumicsontok és burjánzás

„Szólalj fel!” címmel beszélt napirend előtt Vágó Gábor, az LMP képviselője. Az ökopolitikus beszédében többek között azt mondta: az önérdekkövető bal- és jobboldali politikai elit egyfajta rákos daganatként telepedett rá Magyarországra; ami miatt egyre többen keresik a vészkijáratot Hegyeshalomnál. Vágó szerint az elit számára fontosabb a hatalom, mint az ország sorsa.

A politikus úgy vélte: sem a narancsos oligarchákat hizlaló jobboldal, sem az ósdi baloldal nem jobb a másiknál. Vágó Gábor szerint az országot és lakosait érintő valóban fontos kérdésekről – így például az egészségügy vagy az oktatás helyzetéről – egyáltalán nem esik szó, ehelyett fasisztázással és kommunistázással kettéosztják az országot. Vágó a rezsicsökkentést és a bajai videót is gumicsontnak nevezte, amelyen a saját rajongótábor rágódik tovább. A politikus kiemelte: az LMP nem kíván ebben részt venni, inkább a nép igazságát akarják képviselni az Országgyűlésben.

Ezért, miután eddig is nagyban építettek a részvételi demokrácia vívmányaira, akciót indítottak, hogy a valódi választók valódi véleménye kaphasson teret a törvényhozásban. „Ha rendszerváltást akarsz, szólalj fel, a Parlament a Tiéd is!” – tette hozzá Vágó Gábor.

„Jobb későn, mint soha! Ha az LMP csak most jön végre rá, hogy az embereket kellene képviselnie, nem a saját hagymázas ideológiáját, akkor az elég problémás!” – válaszolt a kormány részéről Cséfalvay Zoltán. A nemzetgazdasági államtitkár szerint a képviseleti demokráciának pont ez a lényege, elég szomorú, hogy erre az LMP három és fél év után jött csak rá.

Cséfalvay válaszában azt mondta: a munka törvénykönyvét is pusztán ideológiai alapon támadták az LMP-sek, és észre sem vették, hogy az mennyiben segíti a munkavállalókat. Cséfalvay azt is kifogásolta, hogy az ökopártiak „az egyszerű állampolgárok” érdekeit szeretnék képviselni, ami indokolatlanul minősíti és megosztja az állampolgárokat.

Az államtitkár hozzátette még: nincs igazságosabb a 16 százalékos egykulcsos adónál, mert mindenkitől ugyanannyit vesz el. A fideszes politikus arra kérte az LMP-s politikust: hallgassa meg az emberek véleményét és ahogyan az Orbán-kormány is az emberek ügyét képviseli, tegye ugyanezt a választók érdekében.

Horthy és a megemlékezés valódi motorjai

„Meddig kell még tűrnünk az országban és Budapesten a szélsőséges provokációkat?” – ezt a kérdést már Steiner Pál tette fel napirend előtt. A szocialista országgyűlési képviselő beszédében azt mondta: ízléstelen és sunyi provokáció történt a Hazatérés Templománál, ahol felavatták Horthy Miklós szobrát több jobbikos képviselő asszisztálásával. Steiner szerint Horthyval a magyar nép az egyik legsötétebb korszakát élte meg. A politikus rámutatott, hogy az egykori kormányzó „meggyőződéses antiszemita volt”, akinek a nevéhez többek között a háborúba való belépés és a zsidótörvények elfogadása is fűződik.

Steiner szerint Horthynak felelnie kellett volna a háborús bűnökért, Orbán Viktornak és kormányának pedig tennie kellene az ellen, hogy újra feltámadjanak az antiszemita nézetek. Az MSZP képviselője szerint a kormánypárti képviselők támogatják a Horthy-kultusz megújulását, ezért felmerül a kérdés: a belvárosi polgármester Rogán Antal megtett-e mindent, hogy erre a jobbikos provokációra ne kerülhessen sor.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár szerint „régi lemez”, hogy a jobboldal és a Fidesz érdeke a radikális hang megerősödése. A KDNP-s politikus szerint a baloldal számára mindig jó alkalom volt például Bácsfi Diána és a gárda megjelenése, hogy ezzel összemossa a jobboldali erőket és ezzel próbálja meg szalonképtelenné tenni a politikai pártokat. Rétvári rámutatott, hogy a mostani kormány ideje alatt születtek olyan jogszabályok, amelyek visszaszorítják a radikális cselekedeteket.

„Horthy Miklós személyével kapcsolatban mindig is vita lesz a történészek között” – mondta Rétvári, hozzátéve: mindig is lesz egy olyan álláspont, amely szerint Horthynak éppen abban volt nagy része, hogy zsidók százezrei meneküljenek meg a deportálástól. Szerinte ez a két álláspont soha nem fog egységesülni, ezért a vitát nem is szabad hangos tüntetésekké formálni, mert az nem vezet sehova.

Az államtitkár szerint provokatív szándék volt az ünnepség és az ellendemonstráció megtartásában is. Rétvári ezt követően arról beszélt, hogy Magyarország és a jelenlegi magyar kormány mindig is a holokausztra való emlékezés „motorja” volt.

Személyes érintettség okán Gyöngyösi Márton jobbikos képviselő kért és kapott szót a házelnöktől. A radikális politikus visszautasította, hogy a Jobbik antiszemita párt lenne, és kifogásolta azt is, hogy – miként Steiner erre emlékeztetett – zsidó származás alapján való listázásra tett volna javaslatot korábban a Parlamentben. Gyöngyösi szerint csak a kettős állampolgárokra vonatkozott a felszólítása, amit a pártja továbbra is fenntart. Horthy Miklósról pedig azt mondta: az utóbbi hetven év lenagyobb formátumú politikusa volt.

Kövér László kommentár nélkül hagyta a hozzászólást.

November 4-e egységbe kovácsolja a KDNP-t

„A nemzeti egység pillanata – november 4-e” – folytatta a napirend előtti felszólalások sorát Pálffy István. A KDNP képviselője felszólalásában többek között azt mondta: nem a bukást, hanem a nemzeti egységet jelenteni ez a dátum. Pálffy szerint politikai értelemben egység volt ekkor Magyarországon, hiszen a Nagy Imre-kabinet is többpárti demokráciát képzelt el. Emlékeztetett arra is, hogy 1956 egyben „keresztény indíttatású forradalom is volt”, amit a kommunisták szintén elhazudtak.

Pálffy szerint a magyarok 1956. november 4-én egységessé akarták formálni sorsukat, de a kommunista kisebbség leverte szándékukat. A kereszténydemokrata politikus szerint 1956 megmutatta, hogy a kommunistákat csak egységben lehet legyőzni. „Tanultunk belőle!” – zárta felszólalását Pálffy István.

Rétvári Bence közigazgatási államtitkár reagált erre is. A KDNP politikusa kiemelte, hogy a forradalom erkölcsisége abban is megnyilvánult: miként gyűjtöttek nyilvános ládákban a szabadságharc áldozatainak, családjainak, árváinak, és senki nem vett el az oda bedobott bankókból. Rétvári hangsúlyozta, a betört kirakatokból sem vittek el semmit a pestiek, mindent úgy hagytak, ahogy volt.

Az államtitkár szerint ritka az olyan pillanat egy ország életében, amikor ennyire össze tud fogni. Rétvári ezt követően arról beszélt, hogy az Orbán-kormány hozzáállását jól mutatja: a kommunizmus áldozatainak juttatásait – „amit a Gyurcsány-Bajnai-korszakban befagyasztottak” – most visszamenőleg is pótolják.

A devizahitelesekről is megemlékezik Rogán

Rogán Antal fideszes frakcióvezető volt az utolsó napirend előtti felszólaló. A kormánypárti politikus a devizahitelesekről beszélt. Többek között azt mondta: a magyar bankszövetség néhány napja megtette javaslatát az érintettek megsegítésére, de kérdés, hogy ez valóban megoldást hoz-e a problémára. Rogán szerint ezért nyilvánosságra kell hozni a bankszövetségi csomagot, és konzultációt kell róla indítani, hogy kiderüljön: mit gondolnak róla maguk az érintettek.

A fideszes frakcióvezető hozzátette: ettől függetlenül a devizahitelesek nem maradhatnak segítség nélkül. Ezért a Fidesz-KDNP többek között meghosszabbítaná a kilakoltatási moratóriumot április 30-ig, kiterjesztenék az árfolyamgátat azokra is, akik korábban ezt bizonyos korlátozások (például kilencven napon túli tartozás) miatt nem tudták igénybe venni.

Rogán kezdeményezte az árfolyamgát mindenféle korlátozásának eltörlését, ehhez kérte a napirendtől való eltérés támogatását és a sürgősséggel való tárgyalást. A Fidesz frakcióvezetője napirend előtt beszélt arról is, hogy az utóbbi hónapokban több bírósági ítélet is megkérdőjelezte a devizahiteles szerződések jogszerűségét.

Rogán szerint ezt a kérdést a Parlamentnek is mérlegelnie kell, ehhez viszont arra kérte a bíróságokat és a bíróságok vezetőit, hogy soron kívül tűzzék ki a vonatkozó tárgyalásokat, elősegítve, hogy mielőbb jogerős ítéletek születhessenek ebben a kérdésben.

Cséfalvay Zoltán nemzetgazdasági államtitkár reagált a kormány részéről. A kormánytag arról beszélt, hogy az Orbán-kormány eddig is számos lépést tett már a devizahitelesek megsegítése érdekében. Kiemelte ugyanakkor, hogy a meghozott bírósági ítéletek kapcsán valóban fontos a jogi helyzet tisztázása. Ezzel együtt addig is meg kell tenni minden további lépést, így az árfolyamgát kiterjesztését és a kilakoltatási moratórium meghosszabbítását – értett egyet Cséfalvay Zoltán a fideszes frakcióvezetővel.

Ezzel a napirend előtti felszólalások véget értek.