A kormányzat eddigi két évét a nők szemszögéből értékelve a képviselő azt mondta, kimutathatóan emelkedik a kormányzás minősége és csökken a korrupció szintje, ha a nők megfelelő arányban vesznek részt a döntéshozatalban. Szerinte vagy a pártoknak kellene vállalniuk női kvóta felállítását, vagy egy jogszabályban kellene rögzíteni azt. A képviselő felhívta a figyelmet, hogy nemcsak a politikában, de a cégek vezetői között is alacsony a nők aránya. Saját sikerükként számolt be arról, hogy elérték, hogy kinevezzenek egy női foglalkoztatási miniszteri biztost.

Az ellenzéki politikus a nők munkába való visszatérése kulcsának a gyermekelhelyezést nevezte és azt mondta, az állam, az európai trendekkel ellentétben a családokra hárítja ezt a feladatot. Kijelentette: az LMP az óvodaihoz igazítaná a bölcsődei normatíva kiszámítását, a családi napközik normatíváját pedig felemelné a bölcsődeihez. A családi napközik nemcsak a gyermekelhelyezést segítik, de munkahelyeket is teremtek – hívta fel a figyelmet, bírálva, hogy – mint mondta – a Fidesz tovább emelné a jelenleg is 120 százalékos feltöltöttségű bölcsődei férőhelyek számát.

Az LMP véleménye szerint nem részmunkaidőt, hanem rugalmas munkavégzési formákat kellene teremteni a kisgyermekes nők számára, de ebben az ügyben két éve nem történt előrelépés. Ertsey Katalin nő- és családellenes lépésnek nevezte a felsőoktatás szabályozását, mondván: azzal, hogy a kormány a műszaki és természettudományos területek felé tereli a hallgatókat, az "elnőiesedett szakokat szűkítette le".

Végül kijelentette, azt várják, hogy Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere hívja össze az utoljára 2009-ben ülésezett Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlőségének Tanácsát, valamint lásson neki a nemek közötti esélyegyenlőséget segítő, 2021-ig tartó nemzeti stratégia végrehajtásának.