Női kvóta nem kell, más megoldást nem találtak
A vitát kezdeményező LMP-s Ertsey Katalin szerint méltatlan, hogy kilenc százalék a nők aránya a parlamentben, miközben a társadalom 52 százalékát alkotják. Emlékeztetett, hogy Lengyelországban nemrég döntötték el, hogy a képviselők legalább 35 százaléka legyen nő. Párttársa, Karácsony Gergely szerint a pártok jelöltállítási gyakorlata tartja távol a nőket a politikától.
Lendvai Ildikó (MSZP) azt mondta, hogy akkor van kevés nő döntéshozó pozícióban, ha nehéz összeegyeztetni a karriert és a családot.
A fideszes Selmeczi Gabriella szerint női kvóta helyett olyan helyzetbe kell hozni a nőket, hogy „fogékonyak legyenek a közélet iránt”. Frakciótársa, Pelczné Gáll Ildikó úgy vélte, hogy legalább ekkora probléma az alacsony női foglalkoztatottság és a 17 százalékos bérkülönbség a férfiak és nők között.
Ertsey Katalin a vita végén azt mondta: a női kvóta ellen hallott érveket, de másik lehetőséget nem. Szerinte a Fidesz feladata lenne egészséges versengést indítani azzal, hogy a következő választáskor legalább 35 százaléknyi nőt tesz listájára.
Az ENSZ nőjogi bizottsága, a CEDAW többször felszólította Magyarországot, hogy növelje a nők arányát a politikában, ők javasolták a női kvóta bevezetését is, ám 2007-ben a parlament leszavazta az erről szóló javaslatot. Tavaly civileknek nem sikerült elég aláírást összegyűjteniük a kvótáról szóló népszavazás kiírásához. A magyar nők tíz százalék körüli parlamenti aránya 1990-ben még a 43. helyre volt elég a világon, most már csak a 134.-re.
Miközben mindenhol növekszik a nők aránya a hatalomban, Magyarország egyre jobban lemarad.
