Tovább nőtt az év első negyedévében a migrációs nyomás a szerb határszakaszon - erről Végh Zsuzsanna, a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal (BÁH) főigazgatója és Halmosi Zsolt, az Országos Rendőr-főkapitányság rendészeti főigazgatója, az országos főkapitány helyettese szólt egy hétfői sajtóbeszélgetésen.

Halmosi ismertette: 2011 első negyedévében 1141, míg 2012 első negyedévében 1970 tiltott határátlépést, illetve annak kísérletét regisztrálták ezen a szakaszon, ez 72 százalékos növekedést jelent.

Az országos rendőr-főkapitány helyettese emlékeztetett: észlelve ezt a problémát, az osztrák és a magyar rendőrfőkapitány közösen fordult az európai határrendészeti ügynökséghez, továbbá a magyar és az osztrák belügyminiszter az Európai Unióhoz, és a szerb társszervekkel is napi szinten egyeztetnek. Hangsúlyozta: számos bűnbandát sikerült felszámolni a szerb rendőrökkel együttműködve.

Az MTI kérdésére Végh Zsuzsanna azt mondta: Szerbia uniós tagjelölt országként sok segítséget kap, Magyarország is felajánlotta a támogatást a menekültügyi befogadó rendszerük kialakításához. Arra a kérdésre, hogy felkészült-e Magyarország arra, hogy az erős migrációs nyomás hatására a migránsok száma is megnőhet, azt mondta: 1700-1800 embert tudnak befogadni, de jelenleg az ötszázat sem éri el a befogadottak száma. Halmosi Zsolt hozzátette: az idegenrendészeti fogdákban 653 embert tudnak őrizni; változó a telítettség, hétfő reggel mintegy kétszáz üres hely volt.

A BÁH főigazgatója és az ORFK rendészeti igazgatója is visszautasította az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) áprilisban nyilvánosságra került jelentésében foglaltak. Az UNHCR azt állította, hogy az egyik fő probléma a vízum nélkül érkező menedékkérők egyre gyakoribb, szigorú börtönkörülmények közötti fogva tartása; a menedékkérők többsége befogadó központ helyett idegenrendészeti fogdába kerül.

Halmosi Zsolt szerint nem igaz, hogy köztörvényes bűnözőkkel tartanák együtt fogva a migránsokat, a magyar jog ezt nem is teszi lehetővé. Szerinte erős túlzás az is, hogy nem emberi körülmények között tartanák őket, mivel új és korszerű épületekben helyezik el a külföldieket, s a létesítmények állagmegóvására jelentős összegeket fordítanak.

Visszautasította azt is, hogy durva bánásmódban részesítenék az embereket. Emlékeztetett: másfél éve nem hivatásos rendőrök, hanem fegyveres biztonsági őrök őrzik ezeket az épületeket, így több száz rendőrt tudtak a közterületekre vezényelni. Mint mondta, civil szervezetekkel kidolgoztak egy akciótervet, amely megteremti annak a lehetőségét, hogy a panaszosok eljuttathassák beadványaikat a személyzetnek, és ezért ne érje őket retorzió. Felidézte: tavaly nyolcezer beadvány született, amelyet az érintettek az anyanyelvükön írhatnak meg. Ezeket a panaszokat lefordítják, és ha szükséges, megteszik a megfelelő intézkedéseket - fűzte hozzá.

Halmosi Zsolt szerint a Legfőbb Ügyészség adatai sem támasztják alá, hogy több panasz érkezne hozzájuk az idegenrendészeti fogva tartással kapcsolatban, mint bármely más fogva tartási területről. Kérdésre válaszolva azt mondta: nincs tudomása arról, hogy bárkit jogerősen elítéltek volna fogva tartás során elkövetett bántalmazás miatt.

Végh Zsuzsanna azt kifogásolta, hogy az ENSZ a jelentésében elsősorban panaszok és civil szervezetek által megfogalmazottak alapján vont le következtetéseket. Ismertette: a BÁH a menekültek és a védelmet kérők, továbbá a származási országukba vissza nem küldhető külföldiek elhelyezése céljából Debrecenben, Bicskén és Balassagyarmaton működtet befogadó intézményt. Hangsúlyozta: mindegyik intézmény nyitott, azokat a befogadottak mindennap elhagyhatják. Őket egyébként naponta háromszor élelmezik, tisztálkodási eszközöket adnak nekik, és gondoskodnak a szabadidő eltöltéséről is. Mint mondta, "zsebpénzzel", továbbá természetbeni juttatásokkal együtt napi több mint ötezer forintot költenek egy emberre. Külön figyelmet fordítanak a kiskorúakra, valamint a terhes nőkre.

A forrásokról szólva Végh Zsuzsanna azt mondta: az elmúlt hat évre visszatekintve 36 százalékkal nőttek a költségvetési források, és emellett minden európai uniós pályázati lehetőséget is megragadnak. Példaként említette, hogy kísérleti programként szakképzettség megszerzését is lehetővé tették a befogadottaknak. Ugyancsak felhívta a figyelmet arra, hogy 520 órás ingyenes magyar nyelvi oktatási programot indítottak.

Végh Zsuzsanna szerint a befogadó állomások mellett a szabályozási körülmények is megfelelnek az európai uniós tagállamok gyakorlatának. Emlékeztetett: 2010-ben olyan törvénycsomagot fogadtak el, amelyben a menedékjog és az idegenrendészet tárgyköreit szabályozták újra. Rámutatott: az új szabályozás jogharmonizációs céllal készült, és a módosítások területen nem szigorítást, hanem kedvezőbb szabályozást vezettek be.