- A Tátrai Miklós és társai elleni per alapvetően vagyon elleni bűncselekmény miatt folyamatban lévő eljárás, amelynek nincs, nem volt, és nem is lesz politikai indoka és indíttatása, ezért az ügyészség visszautasítja az elsőrendű vádlott hétfőn elhangzott állításait - közölte Kovatsits Gábor ügyész csütörtökön, a Sukoró-ügyként ismert büntetőper harmadik tárgyalási napján a Szolnoki Törvényszéken.

- Ez volt az az ügy, amikor az ügyészség a politika nyomában járva meggyanúsította Gyurcsány Ferencet, és mindent megtettek azért, hogy a vádlottak padjára ültessék - mondta hétfőn Tátrai.

A csütörtöki tárgyaláson, vallomása befejező részében az elsőrendű vádlott, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. volt vezérigazgatója az ügyész, a bíróság és védők kérdéseire válaszolt. Ügyészi kérdésre - tisztában volt-e a kisajátítás szabályaival? - válaszolva azt mondta, hogy ő vezérigazgatóként minden jogi kérdésben kizárólag a jogi apparátus véleménye alapján járt el.

A telekcsere-szerződéssel kapcsolatban csak azokat a dokumentumokat ismerte meg, amelyeket az előterjesztés tartalmazott. Más, az ügyhez köthető iratokat nem ismert, mert általában nem döntés-előkészítő, hanem döntéshozó feladatokat kellett megoldania.

Megítélése szerint a vezérigazgató csupán akkor lehet döntés-előkészítő, ha a javasoltaktól eltér, a konkrét ügyben azonban semmiben nem változtatta meg a szakmai előterjesztést.

Az elsőrendű vádlott újabb kérdésre elmondta, hogy a telkek cseréjéről döntő Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanácsnak beküldött előterjesztések szakmaiságáért, jogszerűségéért sem ő volt felelős, hanem a készítői, akiknek az aláírása szerepelt is az írásos anyagokon.

Az ő felelőssége elsősorban az volt, hogy a vagyonkezelő apparátusát a szervezeti és működési szabályzat alapján működtesse, és ott a munkára alkalmas emberek dolgozzanak. A tanács elé kerülő, az MNV által készített előterjesztéseket egyébként a tanács mellette működő 5-6 tagú szakértői csapattal is lehetett véleményeztetni.

"Alaposan vizsgálják meg"

Tátrai Miklós vallomásában jelezte: miután a tervezett kaszinóberuházás képviselői találkoztak Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és bemutatták neki a projektet, ő csak annyit mondott munkatársainak, hogy "alaposan vizsgálják meg és pozitívan álljanak hozzá". Joav Blummal egyszer találkozott, akkor az üzletember megerősítette azt az igényét, hogy telekcsere-szerződést szeretne.

A sukorói telekcsere-szerződés ügyében hétfőn kezdődött a büntetőper a Szolnoki Törvényszéken, amelyet az Országos Bírósági Hivatal elnöke jelölt ki az ügy tárgyalására.

A Központi Nyomozó Főügyészség különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletével vádolja Tátrai Miklóst, másodrendű vádlottként Császy Zsoltot, az MNV Zrt. volt értékesítési igazgatóját, harmadrendű vádlottként Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és negyedrendű vádlottként F. Zsolt értékbecslőt. A másod- és a negyedrendű vádlottat mint a cselekmény bűnsegédét vádolják, de ellenük magánokirat-hamisítás is szerepel a vádpontok között. V. Bálint ügyvédet, az ötödrendű vádlottat kétrendbeli közokirat-hamisítással vádolják.

Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy tervezett turisztikai beruházáshoz, kaszinóépítéshez kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével, Joav Blum izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A mostani vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot.

A tárgyalás - amely során több mint száz tanút hallgat majd meg Sólyomváriné Csendes Mária bírói tanácsa - január 21-én a másodrendű vádlott meghallgatásával folytatódik.