Az atomellenességgel aligha vádolható World Nuclear News beszámolója szerint az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium jóváhagyta az országban épülő új erőművek befejezésének elhalasztását. A tárca értékelése szerint komoly késésben lévő projektekről van szó, a prolongálásról pedig a Roszatom döntött, az Oroszországban is tapasztalható energiatöbblettel – vagyis végső soron az új erőművek fölöslegességével – indokolva a lépést. A halasztás a Leningrádi Atomerőmű bővítését, illetve a novovoronyezsi és a szmolenszki beruházást érinti.

Amikor még épült a Szentpétervár melletti Leningrád Erőmű... Alexander Demianchuk / Reuters

A minisztérium azt állítja, hogy a 4-5 éves csúszás nem borítja fel az „orosz erőmű-létesítési útitervet”, és amint túl lesznek a mostani gazdasági válságon, a beruházások újra felgyorsulhatnak. A Bellona nevű, oslói székhelyű nemzetközi zöldszervezet szerint ugyanakkor a késések indoka egyértelműen anyagi természetű: a Roszatom az utóbbi években túlságosan sok kötelezettséget vállalt, és nem képes egyszerre helytállni az összes általa elindított projektben. A legtöbb pénzt az új gyorsneutronos reaktor kifejlesztése viszi el. (Ez a reaktortípus nagyobb hatékonysággal tudja kinyerni az energiát a fűtőelemekből, és a használt üzemanyag kezelésének problémáit is részben megoldja.) A többszörösére nőttek az első úszó atomerőmű kifejlesztésének költségei is: az eredetileg tervezett 140 millió helyett most 740 millió dollárra becsülik a befejezéshez szükséges összeget.

A kalinyingrádi EcoDefence társelnöke, Vlagyimir Szlivjak szerint a Roszatom és a francia állami Areva versenyt fut a külföldi atomerőmű-építési megbízások megszerzéséért – mindkét vállalat jelentős állami támogatásokra támaszkodik, és mindketten túlnőttek a tényleges lehetőségeiken.

Nils Böhmer atomfizikus, a Bellona ügyvezető igazgatója pedig úgy foglalt állást: az orosz nukleáris ipar pénzügyileg lebénult, nem utolsósorban azért, mert az atomerőmű akkor is nagyon drága, ha Oroszországban alkalmazzák. Noha az orosz atomkonszern a megrendelésállományának jelentős növekedéséről számolt be, Böhmer szerint megjósolható, hogy a finanszírozási problémák a Roszatom külföldi beruházásaira is hatással lesznek, ezeket is lelassítják vagy leállítják. A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy az orosz hátterű nukleáris projektekben az atomerőművek leszerelési költségeit szisztematikusan alábecsülik, és a nukleáris biztonság garantálásához a jelenleginél sokkal többet kellene költeni az elöregedő erőművek karbantartására, illetve a nagy aktivitású sugárzó hulladékok ártalmatlanítására.