Összesítésünk szerint a közszolgáknak kifizetendő személyi juttatások a költségvetés főösszegének – az idei esztendőhöz hasonlóan, s a közterhek nélkül – nagyjából a tíz százalékát teszik ki, ami körülbelül 1700 milliárd forint. Más kérdés, hogy erősen túlzó a Miniszterelnökséget vezető Lázár János által korábban emlegetett csaknem egymillió állami alkalmazottról szóló adat – ami egyébként szerinte túl sok –, hiszen a KSH nagyjából 692 ezerre teszi a létszámukat.

A büdzséterv szerint nem kell aggódniuk. Képünkön a miskolci segélyhívóközpont munkatársai Vajda János / MTI

A politikus állítása legfeljebb akkor közelítene a valósághoz, ha a közmunkásokat szintén e körbe sorolná, ami viszont abszurd lenne. Lázár államreformról is beszélt, amely szerinte érinteni fogja az egyes tárcák és háttérintézmények alkalmazottait, részleteket azonban nem árult el. Egyes vélemények szerint akár húsz-harminc százalékos lehet a leépítés, ami elsősorban a minisztériumokban és a területi közigazgatásban dolgozókat sújthatja.

Akadt, aki kétszázezres leépítést vizionált, holott a kormánytisztviselők – a „bürokraták” – száma összességében alig haladja meg a százezret, míg az önkormányzatoknál további harmincezer tisztviselő dolgozik. De kétszázezer embert a nem egészen hétszázezres közszférából sem lehetne meneszteni, mert az egészségügytől a közoktatásig összeomlana a rendszer. Arról nem is beszélve, hogy a kormányfő teljes foglalkoztatottságot vizionál, és az ő elképzeléseivel elég nehezen egyeztethető össze, hogy állami alkalmazottakat tömegesen utcára tegyenek.

A jövő évi büdzsé tervezete szerint ez a veszély nem is fenyeget, hiszen a közszolgák fizetésére az ideihez képest két százalékkal többet irányoztak elő. Személyi juttatásokat egyébként legalább 130 különféle címen tartalmaz a költségvetés, és alig van olyan fejezet, ahol valamennyivel csökkenne a jelenlegi keret. Ilyen például a HM központi igazgatása és a Nemzeti Választási Iroda, s némileg kevesebb jut a kormányhivatalokban vagy a közgyűjteményekben dolgozóknak is, de a legtöbbet talán a bíróságok veszítenek: bérekre egymilliárddal kevesebbek kapnak, ami körülbelül kétszázalékos mínusz.

A kilátásba helyezett leépítéseknek az egyes tárcáknál személyi juttatásokra tervezett összegekben sincs nyoma. Sőt, a Miniszterelnökségnél – nyilván az átszervezések miatt –négyszeresére, a nemzetgazdasági és a nemzeti fejlesztési tárcánál kétszeresére nő a bérkeret. A közoktatásban ugyanakkor 370 milliárd helyett csaknem 380 milliárdot, a gyógyító-megelőző ellátásban 218 milliárd helyett 221 milliárdot szánnak illetményekre.

A rendőrségnél ez az előirányzat 157 milliárdról 167 milliárdra, a katasztrófavédelemnél 35-ről 36 milliárdra, a büntetés-végrehajtásnál 25-ről 26 milliárdra emelkedik, míg a kormányhivataloknál a majdnem 102 milliárd helyett félmilliárddal kisebb összeg szerepel. Az előterjesztésben található azért konkrét utalás létszámcsökkentésre. A tervezetből kiderül például az, hogy szabadulnának a már nyugdíjjogosult alkalmazottaktól, és az ebből eredő megtakarítást a kincstárnak kell átutalni.

Különféle kifizetések címen elkülönítettek 61 milliárdot, amiből a „feladatellátás ésszerűsítésével megvalósuló, kiadás- és költségvetési támogatás-megtakarítást eredményező létszámcsökkentések”miatt fizetendő végkielégítéseket fedeznék. Csakhogy szintén ugyanebből kellene kigazdálkodni a rendvédelmi életpályamodell bevezetéséhez kapcsolódó vagy a pedagógusok átminősítése miatt jelentkező többletjuttatásokat is, amire talán a teljes keret sem elég.

A számok alapján tehát nem lehet következtetni sem a kilátásba helyezett létszámcsökkentés mértékére, sem a katonák, rendőrök, katasztrófavédők vagy adóellenőrök számára ígért jelentős bérfejlesztés forrására. Egyes vélemények szerint előfordulhat, hogy úgy emelik például a fegyveresek fizetését, mint a pedagógusokét korábban: nőnek majd az alapilletmények, viszont megvonnak más juttatásokat, például a túlórapénzt.