A megbeszélésen ugyan a Nemzetgazdasági Minisztérium képviselője is részt vett, abban mégsem tudtak dűlőre jutni, hogy idén mekkora összeggel és mikortól induljon el a béremelés. Számokról, mértékekről sem az érdekvédőket képviselő Cser Ágnes, sem Ónodi-Szűcs Zoltán nem akart beszélni.

Cser Ágnes, a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ-EDDSZ) elnöke úgy fogalmazott, tisztességes ajánlatot kaptak a kormánytól, de akkora az ágazatban a lemaradás, hogy ragaszkodnak hozzá: már az idén induljon el a bérfejlesztés. Az érdekvédők azt várják, hogy a kormány nyissa meg a 2016-os költségvetést, és évközi kifizetéssel indítsák el a bérfelzárkóztatást.

Mint mondta, a pedagógusok bérszínvonalára szeretnék minél gyorsabban felhozni az egészségügyieket, akik közül a középfokú végzettségűek 50, a főiskolai diplomások 70, míg az egyetemet végzettek 100 ezer forinttal keresnek kevesebbet, mint a közoktatásban dolgozók. Hozzátette: ezenfelül évente 200 ezer forintos béren kívüli juttatást és kétszázalékos nyugdíjpénztári hozzájárulást is kérnek az ágazat dolgozónak.

Ónodi-Szűcs Zoltán szerint a kormány nem zárkózik el egy többlépcsős, 3-4 ütemű béremeléstől, de miután 87 ezer dolgozóról van szó, minden ezer forint súlyos milliárdokat jelent, amit az adófizetők pénzéből kell fedezni. Egyelőre vizsgálják, hogy a 2016-os és a 2017-es költségvetésre milyen terheket rónak az érdekvédők igényei. Az államtitkár hozzátette: nagyon világos a kormány álláspontja, és az egészségügyben tervezett bérrendezést nem költségvetési, hanem társadalompolitikai ügyként kezeli, de a tárgyalások folytatásához további felhatalmazást kell kérniük.