„Nincs katasztrófahelyzet”, elvégre csak 2000 tonna méreg szivárog

Bohózatba fulladt az Illatos úti méregteleppel kapcsolatos parlamenti meghallgatás: a fenntartható fejlődési bizottság (FFB) előtt a kormány képviselője csak azt ismételgette, hogy nincs katasztrófahelyzet, ezért az azonnali beavatkozás nem indokolt – az ellenzéki kérdésekre viszont nem válaszolt.

V. Németh Zsolt környezet-, agrár- és hungarikumügyi államtitkár szerint egy katasztrófavédelmi vizsgálat alapján „nincs közvetlen katasztrófahelyzet az Illatos úton (ahol a Vegyiművek egykori telephelyén mintegy 2000 tonnányi, ismeretlen összetételű méreg szivárog lassan a talajba), ezért most sem oka, sem lehetősége nincs a kormánynak a közbelépésre. A beavatkozáshoz szerinte szükség lenne a terület és a hetedik éve húzódó cégfelszámolási folyamat államosítására – ezzel azonban az államtitkáron kívül senki nem értett egyet.

Fotó: Földi Imre / Népszabadság

Heringes Anita, a bizottság szocialista tagja arra emlékeztetett, hogy mindig megmosolyogtató, ha a kétharmados többség a jogi lehetőségek hiányára hivatkozik, a környezetvédelmi hatóságnak pedig szerinte kötelessége lenne beavatkozni, például az elővigyázatosság elve alapján. Sallai R. Benedek, az FFB LMP-s elnöke szintén úgy érvelt, hogy ha nincs egyértelmű tulajdonos, akkor a kormány kerül lépéskényszerbe: az adófizetők pénzén azért tartunk fent egy környezetvédelmi intézményrendszert, hogy a gazdátlan szennyezésnek is legyen felelőse.

A Párbeszéd Magyarországért képviselője, Szabó Tímea kérdezett rá először, hogy mikor és milyen módszertannal vizsgálódott a területen a katasztrófavédelem, de nem kapott rá választ. Fölvetette továbbá, hogy a XVII. kerületben is van egy sorsára hagyott vegyi üzem (a bezárásáról lapunk tavaly riportban számolt be), és érdeklődött, hogy ott folyik-e valamilyen kárfelmérés. V. Németh nem mondta meg, hogy mikor vizsgálták az Illatos úti telepet a katasztrófavédők – szerinte ennek nincs jelentősége –, a XVII. kerületi gyártelepről pedig a kormány állítólag nem tud.

Ezek után Burány Sándor (MSZP) próbálta megtudni, hogy mikor jártak a katasztrófavédők az Illatos úton, de ő sem kapott érdemi választ. Pedig az időpont tisztázásának lenne jelentősége. A gyárterületen ugyanis 2006 és 2012 között folyt egy kármenetesítési tevékenység mintegy 1,6 milliárd forintos ráfordítással, amely átmenetileg csökkentette a katasztrófaveszélyt.

V. Németh Zsolt szerint a kormány a következő ülésén foglalkozik az üggyel, akkor derül majd ki, hogy tudnak-e forrást biztosítani a kármentesítésre. Sallai R. Benedek fölvetette, hogy esetleg már a múlt heti kormányülés is tárgyalhatott volna a hulladéklerakat felszámolásáról – hiszen a sajtó már akkor is foglalkozott a témával –, sőt azt is megkockáztatta: ha lenne olyan kormánytag, aki a környezetvédelmi szempontokat képviseli, erre talán hamarabb is sor kerülhetett volna. V. Németh erre azt a higgadtságot kérte számon, amit például Bácskai János, a Fidesz IX. kerületi polgármestere tanúsít (emlékeztetőül: Bácskai többször követelt azonnali kármentesítést a katasztrófaveszélyre hivatkozva – utoljára 2010 márciusában, egy hónappal a Fidesz kormányra kerülése előtt). Szabó Tímea pedig azt ajánlotta a kormányoldal figyelmébe, hogy a rendkívüli kormányzati intézkedésekre szolgáló keretből – ha akarnák – akár már most megkezdhetnék a kármentesítést.

Részletek a jegyzőkönyvekből

A zöldhatóság legutóbb 2012-ben kötelezte a szennyező tevékenység felhagyására a felszámolása alatt álló Budapesti Vegyiművek Zrt.-t. Az LMP által előbányászott, három évvel ezelőtti határozatból nem csak az derül ki, hogy mikor járt a katasztrófavédelem a helyszínen, hanem az is, hogy a katasztrófaveszélyt már akkor is azonosították: „Az ellenőrzés során a bekért anyaglistából és a helyszínen tapasztaltak alapján megállapítottuk, hogy a telephelyen 1283720 kg veszélyes hulladék és 979485 kg különféle vegyi anyag található. Az előtalált több mint 2 millió kilogramm veszélyes anyag potenciális biztonsági kockázatnak tekinthető. A veszélyes anyagok esetleges kiszabadulása veszélyeztetheti a környék lakosságát, a természeti és épített környezet épségét. Az üzem, annak elhelyezkedése, a fővárosban betöltött helye és szerepe infrastrukturális, környezetvédelmi és védelmi igazgatási szempontból komoly veszélyforrást jelent, amelynek felszámolása sürgős intézkedések meghozatalát indokolja.". Nem sokkal később pénzhiány miatt leállt a kármentesítés, és a megoldás érdekében azóta sem történt semmilyen lépés.

Blogok
Top cikkek
Érdemes elolvasni
1
Vélemény
NOL Piactér

Tisztelt Olvasó!

A nol.hu a továbbiakban archívumként működik, a tartalma nem frissül, és az egyes írások nem kommentelhetőek.

Mediaworks Hungary Zrt.