Nézőpont: a magyarok fele anyagilag is hozzájárulna az államadósság csökkentéséhez

közvélemény-kutatás nézőpont államadósság

A magyarok mintegy fele hajlandó lenne anyagilag is hozzájárulni az államadósság csökkentéséhez - közölte a Nézőpont Intézet szerdán közvélemény-kutatásának megállapítását.

A Nézőpont Intézet reprezentatív mintán készült felmérése szerint a válaszadók 95 százaléka súlyos problémának tekinti az állami eladósodottság mértékét. A közvélemény-kutató úgy értékeli: a „veszély" egységbe kovácsolta az eltérő pártszimpátiával rendelkezőket, a szocialisták és a Lehet Más a Politika (LMP) támogatóinak 90-91 százaléka tartja súlyos tehernek a hazai államadósságot, a Fidesz és a Jobbik táborának pedig 96-98 százaléka.

Ezen felül a megkérdezettek 45 százaléka hajlandó lenne évente egy napi átlagos megélhetéshez szükséges összeget, körülbelül 2.500 forintot áldozni jelenlegi adóterhein felül is az államadósság csökkentésére. A Nézőpont Intézet rámutat: a vizitdíj vagy a kórházi napidíj „közmegegyezéses" elutasítása után nehezen lett volna elképzelhető,
hogy az emberek mintegy fele támogathatja egy, a család kasszáját terhelő újabb „adó" fiktív bevezetését.

Az államadósság csökkentésére irányuló „közteherviselésben" önként venne részt a munkaképes korú lakosság 49 százaléka, valamint az átlagot meghaladó jövedelemmel rendelkezők 65 százaléka. A kutatás rámutat arra is, hogy míg az államadósság mértékét a válaszadók egységesen súlyosnak ítélték meg, addig a csökkentéshez történő hozzájárulási hajlandóság már sokkal inkább kapcsolódik az aktuális pártpreferenciákhoz.

Miközben a Fidesz és az LMP támogatóinak több mint fele mondana le a fenti célból évi 2.500 forintról, addig a Jobbik szimpatizánsainál ez az arány 46, az MSZP-seknél pedig 31 százalék - közölte a Nézőpont Intézet.

Orbán fogorvosa mindent megtett, mégis beragadtak az Ironmannek járó milliók

Hiába várja a júliusban azonnalira beígért állami támogatást a nyáron lezajlott Ironman 70.3 verseny szervezője. A nemzetgazdasági szempontból is fontos nemzetközi rendezvénynek a kormány 180 millió forintot ítélt meg, a pénznek a Magyar Triatlon Szövetségen keresztül kellene eljutnia az ironmanesekhez, de nem jut. A szakszövetség és a versenylicencet birtokló Kropkó Péter vállalkozása között rég elmérgesedett a viszony, főleg miután a szövetség a tavasszal megpróbálta bemártani őket az amerikai jogtulajdonosnál.

"A TEK működésképtelen, veszélyt jelent a magyarokra"

A Demokratikus Koalíció szóvivője azt követeli, hogy számolják fel a Terrorelhárítási Központot (TEK) és helyezzék szakmai alapokra a terrorelhárítást. Gréczy Zsolt szerint a hazai terrorelhárítás jelenlegi formájában működésképtelen, ezért veszélyt jelent a magyarokra és az Európai Unió többi polgárára is.

Brüsszel nem fél Orbántól és nem áll bosszút - interjú Navracsics Tiborral

Érzelmileg színesen fejezi ki magát – így fogalmazott Navracsics Tibor uniós biztos lapunknak annak kapcsán, hogy az Orbán a népszavazás után is csatákat akar nyerni Brüsszel ellen. A politikus beszélt arról is, miért szavazott nemmel a népszavazáson, kellet-e ehhez engedélyt kérnie, főnökétől, és elemezte az unió helyzetét is.

Nem nyomoznak - törvényesen jutott ingatlanhoz Rogán feltalálótársa

Nem történt bűncselekmény a BRFK Korrupciós és Gazdasági Bűncselekmények Elleni Főosztálya szerint akkor, amikor az V. kerületi önkormányzat a sajtó értékelése szerint rendkívül előnyös áron segítette hozzá az általa bérelt ingatlanhoz Csík Balázst, az offshore hétterű Hunguard Zrt. társtulajdonosát, Rogán Antal propagandaminiszter feltalálótársát.

Így töpörödött össze a pécsi magasház

Mostanra csupán néhány emeletnyi torzó maradt Pécs egykori híres panelmonstrumából, amit a Guiness Rekordok Könyve Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként tartott számon. Az 1976-ban átadott, '89-re egy építési hiba miatt életveszélyessé vált 25 emeletes házat végeláthatatlan huzavona után idén tavasszal kezdték lebontani, a kivitelezők szerint év végére nyoma sem marad. Képsorozatunkban megnézheti, hogyan tűnik el lassan a föld színéről a Kádár-korszak egyik büszkesége.